|
 Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Élt egy ember,
Egy nagy balga.
Röhögtek a temetésén,
ezt írták a fejfájára:
|
|
 H
Hát elmúlt, pedig vártam,
már jó ideje
Húsvét, véled
"háltam"!
|
|
 H
Halkan nyílik a kis kávézó ajtaja.
Nyüzsgő asztalai elnémulnak.
Szép, fekete ruhás lány lép be rajta,
Haja ében szálai arcára simulnak.
|
|
 H
Elvérzés ellen
szorítókötés
torkomon.
|
|
 H
Téged nézlek, mint Nap a Földet
Téged nézlek, mint vágy követlek
Akarlak, mint rózsa a napot
Vagy, mint gomba a kalapot. |
|
 H
Vállunkra hull az élő szerelem
Szerelem, a felvilágosodás ébredése
Mely mint feszület a virágos fákon
Közel a Tavasz, úgy fáj az ébredésem. |
|
 H
Hirtelen jött a tél, és mint gondos cukrász
Szór porcukrot a tortára,
Akképp szitált milliónyi hópelyhet a
Természet birodalmára. |
|
 H
Fénytelen, megkopott kavicstorzókon lépkedsz,
tekinteted a semmitmondó távolba réved.
Végigperegnek előtted életed tovatűnt percei,
amit látsz minden realitását elveszti. |
|
 H
A ketté hasadt idő
most egybeolvad, forr, zubog.
Múlt és jelen egyesül.
|
|
 H
Sorsfordító
tények,
zajtalan
csendben
|
|
 H
Szeretnék egy csillag-barátot,
Szeretnék egy kristálytiszta lelket,
Ki túlragyogja az éjszakát,
Kivel lelkem égi útra kelhet.
|
|
 H
Költő bácsi rosszul tudta,
sorok végét elrontotta.
Ha tudsz neki segíteni,
ki kellene javítani.
|
|
 H
Megláttalak téged s elkezdtem hinni a szerelem erejében.
Elképzeltem bőröd illatát,arcod lágy vonalát.
|
|
 H
Egy menyét
a patak közepén
egy kő tetején
elfoglalta helyét.
|
|
 H
Iszákos férfi ül a kocsmában,
előtte féldeci pálinka,
egy hajtásra megissza,
|
|
 H
Csak egy mosolyba kerül,
Hogy egy ember ismét jókedvre derül,
A pozitiv energia az már jó,
Így lesz gyenge szellőből vérszomjas tornádó,
|
|
 H
Endre, a sírodon ott lebeg életed éj-komor árnya,
Bús haza grófjai lejtenek ünnepi, újguru táncot,
|
|
 H
Este, mikor hazajössz, neki mit fogsz mondani,
Te, kiszáradt sziv, Időben szavad hányszor ismétli:
Szépséges léleknek, kincsednek,jóságodnak...hányszor,
Melynek szemét látva, felfrissiti szavadat, vándor. |
|
 H
Nézte csak egyre azt a másik arcot,
mely a tükörből reá pillantott.
látta már, tán ezerszer, mégis
másként érzett most, s félt is.
|
|
 M
szinte nekem fáj, ahogy
kislányos mosolya maradékával
darabokra tört arcvonásait takargatja
|
|
 M
Húsvétnak szép hajnalán útnak eredtem,
Illatos kölnivizem zsebembe tettem.
Reménykedtem benne, hogy itt is találok
Szemrevaló, szép öntözhető virágot. |
|
 H
Szól a kakukk,
tizenkét óra.
Bió órám is mutatja,
hogy rohan az idő. |
|
 H
Elszáradt ujjaival utolsó
betűit rója a hervadó lét.
Dermedő sár köti gúzsba
repedezett körmét. |
|
 H
Ma még talán,
jelen vagyok és létem,
ahogy remélem,
hagy tán nyomot.
|
|
Elhagyott, hűtelenné lett,
nem keres az én népem;
Hátat fordított Lelkemnek,
kőszíve ütötte szövetségem. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 27. vasárnap,
Adalbert napja van.
Holnap Vencel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
