|
 Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Üldözött
magánytól
zúgó
életem
|
|
 H
Kóbor sóhajok,
foszló remények,
tiltott örömök,
múló szenvedélyek. |
|
 H
A pislákoló lámpa fényénél, egyik cigi után szívom a másikat,
Lehet rosszul csinálom, lehet van valami ami gyorsan sírba juttat.
|
|
 H
Erőtlen még a napsugár
A didergő Nap is messze jár
Elhagyta az égi pályát
Mint lelkész a nagy nyáját
|
|
 H
Szeretni Téged csillagröppenés,
Csókolni Téged tündérszárnyalás,
Meztelenséged vágyra döbbenés,
Minden nap Veled: újabb ragyogás.
|
|
 H
Millió szabály, tengernyi törvény
nyomaszt, pedig most szállni lenne jó.
|
|
 H
Pilláira álom hullt már,
csukódott a fáradt szempár,
most vajon mit hoz az éj?
|
|
 H
A szürke elmúlásból
ébred a világ.
Lerázva magáról
a rút halált.
|
|
 H
Miattad dobban a szívem, miattad ver,
Áldott, szép, édes teher.
Nélküled semmit se érek,
Nélküled talán nem is élek.
|
|
 H
Erdei vackában feküdt a menyét,
de nem jött álom a szemére.
Búsan felkelt, elhagyta rejtekét,
mert az éhség ugyancsak gyötörte.
|
|
 H
Itt a tavasz, s a nagy folyó hömpölygő vize feldagad,
elhaladva két partja közt, szép fákat öntöz, simogat.
|
|
 H
szemed sarkában a huncut fény
hetyke arcodon vidám mosoly
hogy szembe nézz a gonosz mával
mely holnapod ajtaján kopog
|
|
 M
Szerbusztok! Végre eljöttetek.
Petike remélem nem beteg.
Köszönöm jól. Csak csendesen.
Az ember már sokat pihen. |
|
 M
Mikor zefír törékeny szárnyait kibontja,
Új színt kap tőle minden, hívogatón virít,
Útvesztőkben lélek, felhőkben zene lakik,
Színpompát, rügyet tűz a rétre, lankás dombra. |
|
 M
Minek a szem, ha nem láthatom arcod ?
Minek a fűl, ha nem hallhatom hangod ?
Minek az orr, ha nem érezhetem bőröd illatát ?
Minek a kéz, ha nem érinthetem bársonyát ? |
|
 H
Érintésem vándorként jár tested
Meseszép vidékein,
Míg csókom vitorlásként horgonyt vet
Ajkad édes partjain,
|
|
 M
Mi az, amit eddig magam mögött hagytam?
Csak egy újabb kilométerkövet?
S mi az, amit eddig az élettől kaptam?
Árnyékom, büszkén, vagy pirúlva követ? |
|
 H
Csak mentem, mentem
Nem volt rajtam mente.
Egy tarisznya eleséggel.
Pogácsába rejtett kinccsel. |
|
 H
Kocsmában a fiatalok,
Vidáman szórakoznak,
Hogy jobban teljen az idő,
Egy kicsit baromkodnak.
|
|
 H
Hah!! Negyvenhat év! Álom?
Biz Isten, ha az,
én akkor sem
bánom!
|
|
 M
...nem kényszeredett mosoly ülne
a gépek zaja, járművek monotonja
úgy, mint máshol
legalább vasárnap elülne |
|
 M
Rőzseláng az élet,
porladó idő,
elkopott, köddé lett
emléktemető. |
|
 M
Piros rózsa, szerelem virága,
szerelmi vallomás minden szirma,
e szál rózsa illatozva mondja
virágok virága vagy Ibolya!
|
|
 M
Egyszer volt, hol nem volt
Volt egy ember ki álmodott,
Álmodott egyszer, kétszer
Álmodott jóval, széppel
|
|
 H
Bánatot adtam, s keservet
és nem, nem érdemelted ezt meg!
Elvettem mindent, mit neked ígértem,
s nem, nem értetted, miért tettem...
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 27. vasárnap,
Adalbert napja van.
Holnap Vencel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
