|
 Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
Hiányzol. Akarlak. De nem.
Nem tudom, talán. Nem lehet.
De kellesz. Kell még a tekinteted.
Veled. Nélküled. Belém égetted. |
|
 M
Szeretlek, mint lelket
átszövõ képzelet,
mi reggeli pacsirta
énekével illan el... |
|
 C
Tüzes lobbanással,
égõ tûzvarázzsal,
könnyû füst-karokkal
szoríts vasmarokkal. |
|
 Z
Boldogra sírt csillagszememre
szeretõ pírral hajol az alkony.
Rendet akar a világ. Amíg alszom,
|
|
 M
Fényes-boldog, gondtalan,
sosem-lesz-vége érzésû
reményteli ünnepeink
|
|
 M
Ma hamarabb sötétedett
Még hûvösebb is lenne kint,
Lassan távolodunk a nyártól
Az õsz gondokat hint. |
|
 T
Idõn, téren s gondon át,
Gondolatom száll Hozzád.
Sok emlék, mi bennem él,
Szavak szárnyán útra kél.
|
|
 T
Õrzöm a fényt a szívemben,
Szeretettel, rendületlen
|
|
 T
Kábult reggel a mai,
Ködbe bújtak városunk házai.
Öleli, védi, óvja õket,
S távol tartja a gonosz erõket.
|
|
 T
Lassan lehullik az utolsó falevél,
Sárba, porba, ahogy lefújja a szél.
|
|
 T
Bántani.
Azt hittem rosszabb,
Mint mikor bántanak.
|
|
 M
Csöndes, kedves Álomkobold
Jöjj hozzám, légy velem.
Mikor feljõ a Hold,
Vadássz Velem Gyermekem! |
|
 M
Csak ülök magányomban a síneken,
érzelmeimben szagosodó kínnal,
pöfögõn vajúdó mozdonyként indulva hozzád,
értelem színeinek melegével.
|
|
 M
Meg kell mutatni a láthatatlant,
kézbe adni a megfoghatatlant,
hallatni a kimondhatatlant,
s felemelni a halhatatlant.
|
|
 M
Miért nyílik virág, ha elszárad a szirma,
elvesztve szépségét, belülrõl sírva?
Azért szárad el, hogy a földben maradjon,
s a többi virágnak, új életet adjon. |
|
 M
Várj! Az idõ úgysem halad.
De holnap végre kisüt a Nap!
Addig játszunk, addig másszunk
Át a hegyen! |
|
 M
Mért élünk e Földön, ha csak ez számít?
A sok hazugság mind-mind elkábít.
Sok légvár, sima szó... - Ez nem ajándék! |
|
 M
Nem minden napot lehet arany fonálból szõni,
Mikor elébed simul az õszi-kék.
Most az ezüstoxid évek jönnek ölni, |
|
 M
Tegnap minden más volt
Sötét volt az égbolt,
Ma minden olyan szép,
Mert kiderült az ég. |
|
 M
Két fiatal forró test,egymásba fonódik.
Szerelmük végtelen gyöngédségbe torkollik.
Szeretik egymást,mint még soha mást,
S most szerelmük vággyá megy át. |
|
 Gy
A test tévedése a lélek szenvedése.
Igaz csak egy van, mondják! |
|
 Gy
S kusza gondolatom árnyjátékai;
- Világi csenddel, letisztult köddel
Egy régen megálmodott hajnalon, - |
|
 M
A ceruza serceg a papíron,
Ez minden,
Gondolatok, ez minden kincsem. |
|
 M
Itt a Hazám, s anyám, ahová születtem,
Itt, ahol kinyílt a világra két szemem.
Magyar földön e betûket vetettem,
Elmenni soha nem engedett a jó Isten. . . |
|
 M
Soha meg nem áll, az óra jár és pontosan.
Napok, hetek, hónapok ballagnak komótosan,
S csak ülsz, némának tûnsz, fejed támasztod,
Az idõt nem látod, mégis lassanként morzsolod. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 26. szombat,
Jusztina napja van.
Holnap Adalbert napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
