|
 Vendég: 37
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
 M
Simogatásaid hordoznak ugyan úgy...mint egy kúszó szőlőinda a melankóliának falán.
Elfeledtem szerelmedet...de úgy tűnik...hogy látlak
Ablaknak mindegyik kockájában. |
|
 M
Teraszokat kőről kőre
hordta, a meredélyt legyőzve.
Földet kosárba felvitte,
négy éve vesszőt elültette. |
|
 M
Több zajt, több életet!
Csönd van itt, azóta. Szomorúság, bánat,
Valami borongó, néma gyász vonja be
A csöndes szobákat. |
|
 M
Az életben érheti bármekkora, sorsfordító tragédia is a peches embert,
Valami kimozdítja lelkiállapotából, változtatásra, cselekvésre késztet…
Utólag kiderül, ebben a vigasztaló humor, gyógyító ereje bőszen részt vett. |
|
 Gy.
Kavicsok, ti kicsi kövek,
maradjatok velem!
Ne guruljatok el tőlem,
őrizzetek engem! |
|
 Gy.
Gyorsan végetért az álom,
jött a cudar, írígy reggel,
kerestelek mellettem,
szólítottalak neveden, |
|
 Gy.
Én istenem, jaj de szép is,
Mosolygósabb itt az ég is!
Amerre csak járok-kelek:
Mulatoznak az emberek. |
|
 Gy.
Hallgasd mit suttog a Föld,
reszket, hull a szikla-könny.
Élhetőbb legyen, óvjuk őt,
büszke ránk, ő a szülőföld.
|
|
 Gy.
Egyik nap még nagyban mesélsz,
Hallgatom a napi történést,
Aztán átfordulsz valami mássá,
Kapkodom a fejem: "Mi ez már". |
|
 Gy.
Habok közt merengve gondolok rád,
Hogy itt hagytad nekem egyetlen violád,
De elvitted mosolyod, s minden szépet,
Lesz majd ki legalább így szeret téged.
|
|
 Gy.
Virág szirmok,édes illatok,
kevegő orrokat csiklandoz,
a szív ábrándoz.... |
|
 Gy.
Nincs más lehetőséged, mint tanulj meg komédiázni,
Az élet komikus oldalán, csúszkálva leszánkázni… |
|
 M
Márciusban már melegszik az idő, melegszik a Nap arany-sütése,
Nappal egyre tovább világít, már sok fényt szór, földre és égre…
Márciusban már melegszik az idő, melegszik a Nap arany-sütése, |
|
 M
Visszatérésem kerek...sikolyból a csend felé
olyan...mint amikor a láva távozik a tűzhányóból,
és amikor a láva visszatér a tegnapba
a tenger visszafolyik a folyóba. |
|
 M
Meddig még az őrület
mindenki idegbeteg
ez tovább nem mehet. |
|
 M
Napfényében fürdik a kert,
a földrög harmatkönnyet rejt.
Virág álmát szél ringatja,
bimbóit fény nyitogatja. |
|
 M
Automatával,
Pista a Katával.
Csendben szisszen a nyíl.
és csapódik az íj. |
|
 M
Lelkemnek tiszta lángjai,
Ha én már pihenőre szálltam:
Fogtok-e ti ragyogni majd?
Túlélitek-e hamvadásom? |
|
 M
A gyönyörű alabástromos női mellek tőlük hűsített.
Ó...ha az a legyező...amely mindent látott...és beszélni tudna,
Vajon milyen meséket mondana! |
|
 M
Ilyenkor kevés a túrista,mindenki tudja,
Patkányok úsznak megriadva
Szennyes a csatorna ! |
|
 M
Tulipántos öreg láda
Régesrég áll a szobánkba',
Régesrégen pingálhatták
Sok virágát, tulipántját. — |
|
 M
Kék égbolton, felhők alatt,
cikk-cakk jelet rajzolgatnak.
Visszatértek, csivitelnek,
régi fészket kibélelnek. |
|
 M
A híd följáró
Elfalazott, ajtó nincs.
Szívem megbékélt. |
|
 M
Lassan homályosodik már két szemem,
de ifjú tested lángját újra érzem.
Hörgéssel szakad fel egy kedves emlék,
milyen volt mikor megláttalak nemrég. |
|
 M
Égi szikrát olt szívünkbe,
Melynek tüze perzsel, éget
Úgy szeretnők átölelni
Az egész nagy Mindenséget! |
|
|
|
Ma 2026. július 23. csütörtök,
Lenke napja van.
Holnap Kinga, Kincső napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
