|
Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
T
Az éj langyos volt, és bársonyos.
Lámpásnak ott volt a telihold,
|
|
T
Sohasem láttalak, érzem, hogy vagy,
Tudom, te valahol létezel, |
|
T
Ha elnémulok megijed az esõ,
Nem érti miért nem hallom. |
|
T
Annyi jó dolog jöhetne már
Megtömhetném nagy pofám.
|
|
T
Elmentél, és én még el sem köszöntem.
Velünk voltál, még meg sem köszöntem.
|
|
T
Te lettél az életemben, a legszebb nyíló rózsa,
szomorú szívemnek, hû vigasztalója.
|
|
T
Férjhez ment az asszony lánya,
Nászútra megy nemsokára,
|
|
T
Figyelem a rózsát és bimbó szívét.
Reggel tüzes szirmai egymáson fekszenek. |
|
T
Mért akarod a júliusi réten
a tavaszi zsongást? |
|
T
Ez itt a csend világa,
mélytengeri csend, |
|
I
Szíved megállítom - egy percre
ártatlan sûrû levegõt csókolok
pillád alá lopva a Napot... |
|
I
|
|
I
van valami ami örök,
s ez nem más mint az öröm! |
|
I
A sorok mind gyermekeim,
Minden pontot, ékezetet ismerek, |
|
I
E versembe egy nevet lelsz,
mely nekem egyszer megtetszett. |
|
I
Vigyázz magadra, kisfiam!
És figyelj oda, mit mondanak, |
|

Amíg odaérek a két ölelõ karodba,
hosszú órák percek telnek szomorkodva
C |
|

Csend. Tik-takk, tik-takk
hallom, ahogy az óra jár
C |
|

Megint egy köszönés,fájón édes búcsúcsók,
C |
|

Addig folynak, folydogálnak,
Míg patakba érnek.
C |
|

Rendezgetem a fiókomat,
- már szétfeszíti a sok kacat...
C |
|

Állj meg egy percre ne siess,
Nézd a fénylõ kék eget.
C |
|

Vétkezz velem, ennyi kell nekem,
Ennyi, csak ennyi kell nekem!
C |
|

Sötétre festett alkony-égbolt,
Oly messzi már, a régi kelt varázs;
C |
|

Mikor a sziklák kidugják
Orrukat a vízbõl
C |
|
|
|
Ma 2025. szeptember 17. szerda, Zsófia napja van. Holnap Diána napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|