|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
 D
A legvégén a remény gyõzedelmi fejedelemként tombol, a boldogság hordozója,
A sok-sok rég várt öröm forrása, a szerelem pártfogója! |
|
 D
Egy régen elfeledett nyári este,
Egy elguruló kacajt a vízen leste
Az a rossz, pontatlan emlékezet,
Minek emlék kell, gyûjti a képeket.
|
|
Imádlak édesem aludj édesen és nagyon jól
C |
|
Mert a fiunk elment tõlünk,
Hátra hagyva magyar földünk,
C |
|
A felhõk mint, hattyúk a vízben, vonulnak.
A járdák nedvesek a hulló esõtõl,
C
|
|
Mégis megkérlek,
hogy táncolj velem
C |
|
Oly ritkán látlak, mégis betöltöd az ûrt.
C |
|
Mert a Nap sugara se mindig tündöklõ,
Ha nem töri, az ég sötét fellegét!
C |
|
Szeretnék én szép szót, kedvességet,
Igaz hitet ,hû szerelmet.
C |
|
Mindent est-fény von óaranyba,
Az éj sötétlõ csillámain.
C |
|
A gondolat gazdag,
A lélek sivár.
C |
|
Beborult az ég fölötted -
mikor kergeted el a felhõket?!
C |
|
Igaz ,féltem szívem,hisz annyit
szenvedett már,de hidd el, értem,
C |
|
Hajótörést követõen,
Két nõ rekedt egy szigeten,
C |
|
kusza emlékrajz
õrzi a titkodat :
C |
|
 T
Tûz kell ennek a világnak,
Mindent felperzselõ érzelem,
|
|
 T
Hányszor horgad égre
Lángod,
|
|
 T
Kergetem a búfelhõt,kisütött a Nap,
Finom kezével keresgéli arcomat, |
|
 D
Sohasem, mert nincs is otthonuk!
Kunyerálnak, sírva nevetnek.
Bezáródnak sorban a kapuk,
és a bohócok,-temetkeznek...
|
|
 D
Ezt mondták a könnyek.
Melyek csak jönnek, jönnek,
Szüntelen fájdalom,
Halkszavak, - Nem bírom! - |
|
 I
Majd biztosan érzem,
Mikor beadja az élet
A halálos dózist. |
|
 I
Ha nézlek, szemem szemedrõl alig téved.
Igézõ tekinteted az agyamba fúródik, |
|
Búcsúzik tõlük a Mester...
Vacsorát oszt, lábukat mossa,
példát mutat még egyszer...
H |
|
 I
Kéményünkön gólya fészek
Körülötte verebek |
|
 T
Ahhoz, hogy rátok emlékezzek,
Nem kellenek nekem a képek,
|
|
|
|
Ma 2026. május 07. csütörtök,
Gizella napja van.
Holnap Mihály napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
