|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
 T
És az éj újra eljött...
Tompa lámpafény csattan |
|
 T
Hûségem, mint mély folyó
szeretni vitt engem, |
|
 T
Ha megsimogatom az arcod,
Akkor itt van az ujjam hegyén. |
|
 Z
Szívem láncban, rajta arany lakat fénylik,
Még is szakadt, ha nem látod is, de vérzik.
|
|
 Z
S azóta, hogy Rátok találtam
Ti vagytok szívem húrjainak hangszere,
|
|
Gyönyörû az élet már csak a kávét iszom,
Kéz érinti vállam: Uram, rózsát parancsoljon!
H |
|
Életlen - szétfolyó napokon,
elkoptatott ócska ígéretek,
H |
|
Minden mozdulatod, mely lelkem átitatja,
csakis engem szeretsz, mind ezt bizonyítja.
H |
|
Nézz rám, bár nem vagyok jó.
Nem kértem, mert szenvedés volt,
H |
|
A vízbõl kiemelkedve , deszkáján fel áll
A kezében mint egy latahattlan gyeplõ,
H
|
|
 I
E világban egyedül nincs helyem.
Lépek. Tétován rád mutat kezem |
|
 I
Fogadd el tõlem szegényes csokrom, |
|
 I
üres
ahogy a miért elli a miértet
üres |
|
 I
Hol bûn, ott háború,
Hol háború ott halál, |
|
Most észrevétlen, álmosan és lassan,
Feléled a karmesterpálca, |
|
minden jórafordúl,
s a szíved kivirúl!
H |
|
Miért van az,hogy egy emberi szív
Többet kibír, mint egy csillag az égen?
H |
|
Nem is ponyt az, ámul-bámul,
Hanem egy szép aranyhal,
H |
|
Ha most tényleg nálad lehetnék,
S csábitva hivogatna lángoló öled,
H |
|
Toll tengert sír....
Kéz matat,
H |
|
De amint szívem ajtaját becsukom,
Újra sivárság borítja be ablakom.
H |
|
mert pompás érzés volt veled lenni
illatodban, puha karodban elmerülni
H |
|
érkeznek körözve:
szárnykitárva várnak .
H |
|
S a vad, kínzó, lélekölõ rettegés
Kegyetlenül egész lényemre kiárad
H |
|
Ölelj, ne tégy semmit, csak ölelj!
Ölelj, úgy ahogy még soha nem öleltek!
H |
|
|
|
Ma 2025. november 07. péntek,
Rezső napja van.
Holnap Zsombor napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
