|
Vendég: 26
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
H
Halott völgy a neve ennek a vidéknek,
hol a Nap melege legmagasabbja a természtenek.
Hatalmas kopár kőhegyek,világ csodája.
csörgőkígyók,skorpiók tanyája. |
|
V
Ezüst holdfény halványodik,
álmodni tér, álmodozik.
Hűvös hajnal sötét, koszos nappal,
hadserege tör az égre rózsás diadallal. |
|
V
Anyám szívében annyi jó van,
akár mezőn a vadvirág,
nem mond ő soha rosszat rólam,
szavai hálás, halk imák.
|
|
V
Felhők közül nézem,
Hogy hullnak a csillagok,
Nyugodj ember éltem,
Egyszer énis meghalok.
|
|
M
Pannika gazdag lány volt,
nagyon gazdag,mellettem
sírhatott volna éjjel nappal. |
|
M
Sorsom fintora,
Felettem könnyfelhő van…
Eltakarja a Napot. |
|
M
Melletted békém biztos nem lesz;
eldobott foltos keszkenő
vagyok, és gyáva, gyenge nő,
aki egy csókért földre térdel, |
|
M
Szemem révén megroggyantam, telítődtem, bajokkal,
Csak úgy, nagy hirtelenjében, kilóimat leadtam!
Soványságom feltűnő lett, ennem kell finomakat,
Javasoltak ebédhordást, de nem kellett, elakadt! |
|
V
A boldogság mint egy kristály gömb.
Vakító fénye káprázatot önt,millió
darabokra törhet,amit összerakni
többé nem lehet. |
|
M
Éden, éden, földi éden, oda vágyakozunk,
Akik csak kívülről látjuk, búsan álmodozunk!
Sors teszi ezt velünk, vagy csak játszadozik?
Kedvét leli bennünk, ember hogy vergődik! |
|
M
Drogot kap a haveroktól,
együtt lopnak öregektől, szomszédoktól.
Boldogság óra majd lesz,
tisztelet és hála teszt. |
|
M
Háború, az űzött vad,
Arra rohan, merre vér alvad,
Ezrek s milliók menetelnek gyászba,
Nincs igazság ezen világba, |
|
M
vágja a rendet, gyűl a halom,
munkára készen áll a malom.
Boldog a gazda, ünnepel -
ó csak az este jönne el! |
|
V
Kedves ifjú pár,
Köszöntelek titeket!
Várva várt nap ez! |
|
V
Életünk mint egy hajó a tengeren,
viharban küzdő hullámok rengetegében.
Megtépett vitorlák,feladott remények,mikor
már úgy látjuk minden elveszett.
|
|
M
A bőregerek
Fejjel lefelé, fürtökben
Sem szédülnek el. |
|
M
Tudtad; az Úr csak jót akar…
Felolvadt mára már a jég;
ajkadról újra szól a dal,
s szívedben máglya lángja ég. |
|
V
Csontfal mögött
agyvelő tengerben
gondolatok születnek
emberi fejekben. |
|
V
Ne szégyeld!
Ahogy nézel,a tükör előtt állva
nem gyönyörködöl, a látványban.
Hol van már, az a kamasz |
|
M
Református templom, kőzábés, festett kapuja,
1898: látszik a készítés dátuma.
Kőbe vésve tulipánok ölelkeznek, piros, fehér, zöld színben.
Magyarságuk jelképe örökké ott él, az ő szívükben. |
|
M
Fűzfa árnyában
Kóbor kutya pihenget.
Kinek, mi sorsa… |
|
M
Sűvít a szél az ősi ugaron,
Felkavar ezeréves hantokat.
Rég feledett fájó gondolatokat.
Mik emésztik a régmúlt dolgokat. |
|
M
Magához csalt az ódon ablak,
s láttam egy hulló csillagot.
Dúdolt a szél egy dallamot,
s azt hittem, talán téged hallak, |
|
M
Első István, te szent király,
államot alapítottál.
Pogány népnek keresztséget,
kalandozásoknak véget. |
|
M
Mind kell, még nem lesz az ég kék,
Mind kell, ki van olyan tetvedék,
Mind kell, ki hiányt lapra vet,
Mind kell, ki e versbe szót tett. |
|
|
|
Ma 2025. május 18. vasárnap, Erik, Alexandra napja van. Holnap Ivó, Milán napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|