|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Halkan hull a sötét,
mélyül, telik az éj,
de Te ne félj!
Sötétben tündöklőbb a fény. |
|
 V
Apró hajtás odvas fa tövébe',
élni akarás, reménynek fénye.
Titkot őriz moha harmat-zöldje,
vihart megélt, korhadt akác törzse.
|
|
 V
Már nem buja az erdő, a mező... már elégett,
sír, jajgat, retteg ki még él, menekül fejét vesztve!
Forró parázs hull, zsarát perzsel, kínokat élők,
lángoló agancsok, szénné égett tetemek szerte.
|
|
 V
Amikor egy férfi szeret egy nőt
szürkületben a zene megrészegíti,
szomorú filmekben láthat kristálypalotákat
és Isteni szemeit, ezek elkényeztetik.
|
|
 M
Egyszer volt, ki tudja hol, s mily nagyon régen,
volt egyszer egy nyílt és szorgos ember.
Belenézett a tükörbe- és mit látott?
hiszed vagy sem, önmagát fel se ismerte! |
|
 M
Adott egy kincset, egy életre, örökre,
Az egyedül ringó hajót,
S a szemembe nézve üvöltve,
Fájó szívvel éltem a depressziót. |
|
 H
Kerülöm az embereket,
Mert az embert szeretem,
S félek, hogy az emberekért
Az embert is megvetem. |
|
 H
Amikor először tettem fel a versemet
nem gondoltam végig,őszintén szólva
Mikor írok,a lelkemből a legőszintébb
gondolatok jönnek felszínre. A versnél ... |
|
 H
Könnyes szemed megbocsát?
Ékített hajad, úgy lengedez…
Élet, mint malom. |
|
 H
Kérsz valamit,
de nem kapsz, csak Semmit,
a Semmi létezik
hiányként itt. |
|
 Gy.
Az időórám, hangtalanul zajongva, csak ketyeg,
Kezemben a lúdtoll, nézem, mikor billen a mérleg…
Megöregedtem... tudom elcsesztem életem végleg! |
|
 Gy.
Sustorgás, zörgés,kopogás!
Elindult a vonat, nem vitás.
Indulunk sötétben, érkezünk napfényben,
biztosan otthon leszünk, már ma délben. |
|
 Gy.
A testvéred oly jó mint te
lelke nyugalmát keresve,
ő is számolja bűneit
úgy, mint te is a tieid.
|
|
 H
Versek írva, üres lapon,
Fáradt, öreg s komor a lét,
Szívemet is ott hagyom,
A gondolat rég elvetélt. |
|
 H
Apám Hát már csak nem!
Már megint elmúlt egy év?
És még mindig üres a rév?
Nem jutottam a közelébe sem! |
|
 Gy.
Eretnek lennék, ki titkokon nevet,
Betűkirály, aki mindent szétfecseg.
Hisztériáról, szelídről danásztam,
Ki-kilengése minden formájában. |
|
 Gy.
Érdek szülte rút haszon,
dédelget sötét álmokat.
Hamis bűnös egójából.
teremti meg a fájdalmat! |
|
 Gy.
Kortyolom a kávét, s öltözködöm közben,
de a fele, szürke kosztümömre löttyen.
Fojtott hangon mondok egy-két miatyánkot,
lehetőleg halkan, ne hallják a srácok, |
|
 Gy.
Nem jöttél,egyedül vagyok,
elmúlt egy pár nap,nem
tudom mit gondolhatok,
Talán örökre búcsút mondok |
|
 Gy.
Ó, nézd! Amerre a szem ellátott mindenütt,
hó fedte a hegyet, ormán megcsillant a nap.
Ölelte, cirógatta, rá fénycsókot lehelt,
egészet óvón beburkolta a színarany. |
|
 M
A dicséret örömöt szerez,
fontos, hogy legyen megérdemelt.
Ne pusztán hízelegj vele,
így nem lesz hitele. |
|
 M
A pennámat én kék tintába mártom,
A golyóst meg feketével használom...
Papíron, ha percegek, ezt imádom. |
|
 H
Finoman… tepernélek, Márta
A délutáni sziesztánkba. |
|
 H
Én a nagy bűvész Vauvert vagyok
nagy tüzekben, is fel 's alá sétálok.
Homok oltárok előtt térdelek,
lila csillagos ruhát viselek.
|
|
 H
Olyan hideg van, hogy fázik még a hó is,
Persze így elmaradt a várt, hóban liezon is…
Olyan hideg van, hogy fázik még a hó is. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 20. vasárnap,
Friderika napja van.
Holnap Máté, Mirella napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
