|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 M
Hidd el, ha tetszik, hidd el, ha nem,
Itt leszel ősszel újra velem... |
|
 M
Egyre több a vakond nálunk,
Övék már a kertem nagyja.
Így jár, aki nem tesz semmit,
és a kertet rájuk hagyja. |
|
 M
Balzac szamárbőre
zsugorodott mint az élet
mindennap egy kicsit rövidebb lett. |
|
 M
Tudja milyen balga ő,
Azt hiszi a teremtő,
Kutyán bánik gyermekkel,
Úgy ahogy az istennel. |
|
 M
Egyszer, nagyon, régen
a múlt, sötét tengerében,.
Itt álltunk a parton,
El szállt a hangunk |
|
 M
Leány-szégyenlősség bája,
Dús haj, szőke, mint a len,
Madárcsapat víg lármája
Meghat, szinte könnyezem. |
|
 V
Mi történik a másvilágon?
Nem tudom, csak kitalálom,
hogy könnyebb legyen a halálom.
Mi lenne, ha lelkem visszatérne, |
|
 V
Nézem arcod, elmerengve
közben, rám köszön az este
Így, még kedvesebbnek látom,
irigyelni kezdem a világod |
|
 M
Márvány szobor helyébe,
Ha fenmarad nevem,
Eszméim győzedelme
Legyen emlékjelem. |
|
 V
Ma reggel én ébresztelek,
a mai nap rólad szól,
hisz ma van a szülinapod.
Mit is kívánjak neked? |
|
 M
Felakaszthattok, vas trónra kössetek,
Lássuk mennyit bír a szemetek,
És ha ki is köpöm a lelkemet,
Akkor se ölitek meg a versemet. |
|
 M
Kedves Ágnes, megleptél,
Amikor így, köszöntöttél
Az írásod, nagyon szép |
|
 M
A fák között a fény rezeg,
nesztelen csendben érkezett,
akár a szél, ha átoson
lopva az alvó városon. |
|
 M
Az éji sötét vágtat matton, színtelenül,
Sőt, ha én jól érzem, akkor gyökértelenül…
Egy havi, vagy már ezerévnyi a szenvedés?
Volt itt mindig is messzinek tűnő gondlesés…. |
|
 H
egész este nyolcig
szövöm az álmokat
szebbnél szebbek jönnek
agyam csak válogat
|
|
 M
Vendégem lehetnél, Etelka!
Élvezettel rád másznék még ma.
Szerelem oltárán,
Áldoznánk… netalán. |
|
 M
Volt egy fényes, büszke hólyag,
hitte magáról, hogy ő Nap.
Ragyogó palástba öltözött,
luxus kocsikkal költözött. |
|
 M
Apró lettél, mint egy gyermek,
válladon az évek, terhek.
Vén szemedben hála lobban,
s megpihensz a két karomban. |
|
 M
Emlékszel még a régi szóra,
Ami boldogságunkat egybefonta ?
Emlékszel még azokra a szép
időkre,mikor csak ketten vóltunk |
|
 M
A fény mely szemünkbe, csillogóan árad,
könnyű szellő, bús harmat, sem ostromolhat várat.
Erődöt vagy százat, de pusztaságban házat,
csak ragyogás mely éjt, már soha fel nem válthat. |
|
 M
Elmentél. Ezt látom, tudom
Gyűrű, kulcs az asztalon.
Ajándékok, amit adtam,
levelek, egy nagy halom. |
|
 M
De mégis az volt, kis vadóc,
Ki most eltöpreng mélyen,
Kezében nyári, fess kalap,
Csak tűri, mint hevíti nap, |
|
 M
Gyáva ember ki bújik a föld felett,
Remegve látjátok a mély magában mit rejtett,
Mi követeket küldünk kik már szilánkok, |
|
 M
Elbújva leültek egy padra,
a lány megkapta az első csókot,
jókedvükben összeértek, mindent szabadon hagyva. |
|
 M
Ezzel eltelt az életem, benne a sok rosszal,
Mégis szép volt, köszönetem, tele virágokkal!
Viszek mindent, ami jó volt, legyenek társaim.
Rossz emlék meg maradjon itt, fussatok lovaim! |
|
|
|
Ma 2025. május 18. vasárnap,
Erik, Alexandra napja van.
Holnap Ivó, Milán napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
