|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 M
Ősi szíve nagyot dobban
a Gyergyói-havasokban,
hegynek, völgynek, síknak ékszer,
s ötszázharminc kilométer, |
|
 M
Hazugságot sosem irtam.
Az igazság hangja legszebb.
Visszazendül dalaimban
Vallomása életemnek. |
|
 M
Zuhog az eső, szakad
Nem kíméli a madarakat
Kis veréb nagyon fázik
Szinte rongyosra ázik |
|
 M
Rügy fakad, pattog,
Nyílik a sok-sok virág.
Szép színkavalkád. |
|
 M
Adj fényt, színeket,
öntözd a réteket!
Tavasz szeretlek,
rabold el szívemet! |
|
 M
Tavaszokat kell mindíg újra élni,
hogy a megújulás ébredjen veled.
Az egyszerűséget kell megértened;
a jót jobbért butaság felcserélni. |
|
 M
Ennyi Tavasz, Nem kis érdem! Ezt a sokat mind megéltem!
Hányszor éreztem már VÉGE! Majd felpezsdült testem vére!
Unszol további munkára, hűségemnek ez az ára.
És, ha erőm megengedi, új feladat, vágjunk neki! |
|
 M
A szerelem az minden,sóvárgott
Juliska,kifeküdt a harmatos fűben,
Alig volt valami rajta |
|
 M
Pán, pán, tulipán,
madár van a gumifán.
Tolla színe tűzpiros,
az unalmát űzi ott. |
|
 M
Hallgatom zugását,
Leveles erdőnek,
Szerelemvallását
Páros gerlicének. |
|
 V
Csepergő eső,
Fűszál tátott szájjal vár…
Szárazság helyett!
Sárgul a szeder levele, |
|
 V
A kakasa tarka tollú,
vadásszák, így űzött sorsú,
s hogy a félést jobban tűrje,
tojó tolla búvós szürke, |
|
 V
Te vagy az én lelkem, a mindenem:
ó, te színpompás, drága kikelet!
Hangod lágy, mint a szellő susogás,
mint feltörő forrásvíz bugyogás. |
|
 V
Hajnal pirkad,
Máris virrad.
Napsugár dereng,
Álmosan mereng. |
|
 M
Búzamezők hajladoznak a szellőben,
gazdasági erőnk itt rejlik--földünkben.
Iparunk ereje egy kicsit még gyenge,
a változás után sem lett minden rendbe. |
|
 M
Fenséges orgona, ki királynőként
osztogatod illatod bűvös kegyét,
tavaszéjen ha hull lila szirmod,
bánatomat is abba takarod. |
|
 M
Szeretem, mert meseszép a reggeli hajnal,
A sárgás égbolt-alja, terül, mint angyalhaj.
Jó, ha a fénysugár felém közeleg, elegánsan ölel,
Érzem akkor a tavaszt... napközel, jövet keresztülölel. |
|
 M
Vereckei hágó mellett
csorgatja a magyar lelket,
a forrástól hegyi patak,
s rohan, hogy majd belészakad, |
|
 M
Alatta zúg a fenyves koronája -
Tekintete a lombokon pihen,
És kis szívéből égre száll a sóhaj:
Mi szép lehet az erdő mélyiben! |
|
 M
Barka bimbót bont, hal a tél,
behunyt szemmel csókol a szél.
Aromákban fürdik a táj,
vígan trillázik egy madár. |
|
 M
Elsuhant a virágos nyár,
elszálltak az évek,
nem kacagnak gerlepárok,
szomorú az ének. |
|
 M
Drót kerírés mögött,sivár pusztaság van,
Hol a naplementét nézem minden alkony
tájban,szomorúságomban. |
|
 M
A körúton sétáltam;üdvözölt
hideg széllel,
a tavasz felváltva helyet
cserél a téllel. |
|
 M
Cibál bokrokat, fákat
Sírnak tavaszi ágak
Áprilisnak hónapján
Szél úrfi vad táncot jár. |
|
 M
Virágba borult kikelet átfonja a kertem,
hitet üzen, s feltámadást néktek ma e versem.
Ó, nagy nap ez a mai: mert megnyugvást nyújt sejtem,
nagy szívemet és lelkemet kis bokrokba rejtem. |
|
|
|
Ma 2025. május 20. kedd,
Bernát, Felícia napja van.
Holnap Konstantin napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
