|
Vendég: 2
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
M
Elmúlt az esküvő és jöttek a szürke hétköznapok. Boldogok voltunk, mert egymás karjaiban lehettünk és közben néztük a gyermekeinket, akik szintén boldogan játszadoztak. Nem tudtunk betelni a boldogsággal, mert szemünk a gyermekeinkre vetődött és mondtuk egymásnak, hogy milyen szerencsések vagyunk,
novella folytatása |
|
V
novella
A történetünk 1990 Júliusában játszódik, egy szép nyári nap, amikor megismerkedtem egy szép, elragadó, csinos és gyönyörű, karcsú, fekete hajú lánnyal. Szimpatikusak voltunk egymásnak már az első perctől kezdve egymásba szerettünk. Elneveztem őt Júliának, mert én voltam az ő Rómeója.
|
|
V
A magyar kultúra napja a Himnusz születésének emlékére
A magyar kultúra napja Kölcsey Ferenc Himnusz című versének emlékünnepe. A költő szerint „a magyar nép zivataros századaira emlékeztető eseményeket idézi, de kitér az akkor aktuális jelenre is. Az első versszakát valószínűleg sokan ismerik, - bár ebben sem vagyok biztos – a balsors eseményeit soroló versszakokat kevesen.
|
|
V
Publicisztika, Radnai István szerkesztette
Azok az emberek, akik elüldözve, menekülve külföldön élne és megtartják és gyerekeikben is élesztik a magyarságukat, megérdemlik, hogy figyeljünk rájuk!
Kisebbségben a templom az összetartóerő! |
|
H
Amikor én megismertem, Oszi bácsi jóval túl volt azon az időszakon, amikor az őt övező legendák megszületésére okot adott. Mert Oszi bácsi legendás volt. |
|
V
Igaz történet alapján
Megérkezett a nyár, a könyörtelen. Perzselte nem csak a bőrét az embernek, de a tüdejét is. Különösen panellakásokban volt elviselhetetlen az élet. Akinek nem volt hűtőteste, az szenvedett éjjel nappal. A tusolás sem igen segített. |
|
Sz
Történet
A jég marta hóbuckás járdán feküdt, egészen összegömbölyödve. Már nem érezte a hideget, csak végtelennek tűnő csend vette körül. Hátát nekitámasztotta a kerítés beton lábazatának, kucsmás feje, majdnem a mellkasáig hajolt. Érzéketlenné vált kézfejeit, a kabátujjaiba rejtette. |
|
M
Itt vagyok Uram.
Itt, a száraz bogáncsokkal és gyomokkal megzsúfolt hegytetőn. Felettem az ég, köröttem a mélyben úszó világ. Szél borzolja hajamat, cibálja ruháimat, nem veti rám árnyékát semmi.
Itt már nincs más, csak fény.
áLLAPOT |
|
H
Csak lelkünk őrzi emlékét, meg néhány fénykép, hogy hol volt, hol nem volt, talán igaz se volt: volt egyszer egy hóból épült tündér-palota… |
|
M
Mindig fehér karácsonyról álmodtam. Szerintem mindenki ilyent kíván magának. Olyan szép havasat, csillogót, amikor mindenki boldog és örvend. Az élet azonban sokszor nem teljesíti kívánságainkat.
Fekete karácsony |
|
V
Szeretet történet egy családról, Jézussal...
Aki szeretetét és önmagát adta értünk, bűneinkért, hogy megváltson minket!
A szíved mélyének gyertyalángját, pedig most is ébren tartja, hisz Ő a szeretet!
A család pedig soha többet nem nélkülözött semmi élelmet, semmi mást.
A szeretet fényének ragyogása töltötte be szívüket, lelküket, testüket.
|
|
V
szeretnék véleményeket kapni
Megbántott egy szerkesztőnő
Sok irodalmi oldal van, ahova amatőrök beküldik írásaikat és ott megjelenik. Vannak kritikát is közvetítő oldalak, de olyannal is volt szerencsém, ahol nem szóltak hozzá a művemhez a tagok, csak egyszer az egyik szerkesztőnő, sértő, bántó módon. |
|
V
Párbeszéd
Hát...igen.
Szokták mondani az utcabeliek, ha meglátják a járdán riszálni Antóniát.
Hát mégsem teheti az úttesten, -mondják a megértőbbek, akik furcsa módon mindig férfiak.
Mindenkinek élni kell valamiből, na meg a pénznek nincs szaga. |
|
V
Zsarátnoky Gáspár C. Vince festő keze alól már több száz vászon került ki. És ez szerencse, mert ha nem kerül ki onnan, Isten tudja, micsoda képeket hagyott volna az utókorra. |
|
V
Történet.
A másodikon lakott. Mindig gyalog ment fel, mert félt a lifttől. Még előző lakhelyén beszorult, órákba tellett, mire kihúzták.
Azóta ha liftbe szállt, nagy erővel tört rá egy feltartóztathatatlan vizelési kényszer.
Ó- lálá!- mondta ilyenkor, ez egy vegetatív idegrendszeri reakció. |
|
V
Monológ
Ez már majdnem a szép új világ, csak még egy kicsit várni kell, várni, és eszelősen hinni benne, mert a hit az nagyon fontos, anélkül, a vágyott siker elérhetősége megkérdőjelezhető…
Aztán, hogy mit lehet kezdeni egy megkérdőjelezett siker ábrándjával, hát fogalmam sincs. |
|
M
Kétoldalnyi elsárgult papírlapot tartok a kezemben. Nyolcvanéves, töredéke egy falusi iskola
osztálynaplójának. Széleit kicsipkézte az idő, de még jól olvasható a szövege az általam – mint tanár által – jól ismert rovatoknak.
emlék apámtól - egy iskolai napló lapjai |
|
M
Vegyes izgalommal készülődtem az útra. Emlékszem tavaly milyen jól éreztük magunkat, milyen szép helyeken jártunk a családommal. Idén a gyerekek nem tudtak velünk jönni, így a párommal utaztunk. Kicsit szomorú voltam, hisz még sohase nyaraltunk nélkülük.
Igaz történet |
|
M
Egyszerű tanácsom: ha nincs elég pénzed, ne légy beteg!
Városunk megyeszékhely, kórháza oktató kórház. Eredetileg a honvédség számára épült, de civil betegeket is fogadott.
kórházunk bemutatása |
|
M
Rezső és Júlia Agárdon jártak látogatóban. Rezső egyik legjobb barátjának özvegyéhez mentek. A vonatra nem kellett jegyet váltaniuk. A férfi a hetvenkilencet, felesége pedig a hetvenegyet is betöltötte már.
|
|
M
Az úttest bazaltkockái mindig keményebbek, mint a rajtuk csattogó bakancsok talpai- szólt a jelenés, távoli, halk hangja mindent betöltött orgonaszerű búgásával.
A csizmák és bakancsok öntudatos lábakat rejtve keményen döngetik a fényes köveket,
Emlék |
|
M
Hosszú idő ismét merítek ama emlékezet kútjából.
Ha jól emlékszem ez a forgatás 1981 nyarán történt.Helyszín a Néprajzi Múzeum.Itt vették fel a báli jeleneteket.Nagyrészt az előtérben.Ipozáns csupa márvány belső tér.
Egy Oszkár-díjas film születése statisztaszemmel. |
|
M
Én a büdös életben sem zongoráltam, de ismertem zongoristát, aki a könnyekig meg volt rendülve saját játékától.
Ha fellépett, mindig vitette a saját hangszerét, meg volt győződve arról, hogy kezei csak akkor produkálják a maximumot, ha a privát zongoráján játszhat.
monológ |
|
H
Forró nyári nap volt. A szél alig fújdogált. Szemembe folyt az izzadság, savanyú könnycseppje, mely marta a szemem. Csípett, de nem úgy, mint a szúnyog. Kopogásra lettem figyelmes. Vajon ki, vagy mi kopog? Kinéztem az ajtón, de sehol senki. Leültem újra a székembe. Az ágyon a lepedő összegyűrve, reggelről maradt még így. A kopogás forrása |
|
Sz
Második mesém (az első a Csivitelő csiripelők c. már ezen az oldalon is megjelent)
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy majdnem kerek erdőben egy zöldellő tisztás közepén egy takaros kis lóistálló. Az istállót, ahol tizenegy ló lakott egy házaspár alakította ki saját elképzelése és kedve szerint. |
|
|
|
Ma 2024. november 28. csütörtök, Stefánia napja van. Holnap Taksony napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|