|
Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
H
Forró nyári nap volt. A szél alig fújdogált. Szemembe folyt az izzadság, savanyú könnycseppje, mely marta a szemem. Csípett, de nem úgy, mint a szúnyog. Kopogásra lettem figyelmes. Vajon ki, vagy mi kopog? Kinéztem az ajtón, de sehol senki. Leültem újra a székembe. Az ágyon a lepedő összegyűrve, reggelről maradt még így. A kopogás forrása |
|
Sz
Második mesém (az első a Csivitelő csiripelők c. már ezen az oldalon is megjelent)
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy majdnem kerek erdőben egy zöldellő tisztás közepén egy takaros kis lóistálló. Az istállót, ahol tizenegy ló lakott egy házaspár alakította ki saját elképzelése és kedve szerint. |
|
M
Itt születtem, itt éltem le sok évtizednyi életem, valamennyi felmenőm innen származik. Bár elmentem tanulni, dolgozni, mindig visszatértem.
Szeretem a Dunát, a folyókat, a barokk épületeket, a szép templomokat, az ismerős tereket,
emlékeimben és ma |
|
M
Szüleim sírját kerestem fel a temetőben anyám halálának évfordulóján. Közelben egy koszorúkkal, csokrokkal elborított új sírt pillantottam meg. Közelebb léptem, hogy elolvassam az elhunyt nevét. Koppány Judit, élt 23 évet – ez volt a felirat.
orvosi mulasztás okozta halál |
|
M
Nézzük, nézzük a csillagos égboltot. Elmerengünk szépségén, az óriási távolságokon és nem értjük: hogy kerültünk mi ebbe a határtalan méretű Rendbe, amely egész életünkben azzal csiklandozza értelmünket, hogy már majdnem értjük? |
|
Sz
Szebben nem is kezdődhetett volna. Művészeti főiskolán ismerkedtek meg, egymásba szerettek és ahogy az lenni szokott, összeházasodtak. Nagyreményű jövő állt előttük, tehetséges embereknél minden adott volt.
Egy élet rövid összefoglalója. |
|
M
Az apai nagyapjuk háza és az ahhoz tartozó nagy telek volt gyermekkorukban a játszóterük. A szülők a határban dolgoztak, a nagyanya és a nagyapa a ház körüli és állatokkal kapcsolatos munkákat végezték. Általában a nagyanya főzött.
Igaz történetek |
|
H
- Add csak ide a kezed. Ennyi ember között nagyon kell vigyázni.
Róza és kislánya a Király-utca és Körút sarkán állt. Várták, hogy átmehessenek a villamosmegállóhoz. Öt lépés a járdaszigetig. A lámpa végre zöldre váltott.
No comment |
|
M
- Szevusz drágám. Nem hívlak rosszkor?
- Aaaaah... A franc egyen meg!
- Hozzám beszélsz?
Mobil a halálig! |
|
M
Ezek a rablók találták fel a matricázást. Azt a matricázást, amit mostanában újra felfedeztek. Ezzel jelölték ki azokat a házakat, melyeket később meg kívántak támadni.
Az Ezeregy éjszaka meséiben is találunk elgondolkodtató, tanulságos részeket. |
|
V
Ha valakit megbízunk egy tevékenységgel, és azt ezért megfizetjük, akkor más szóval élve bért fizetünk neki. |
|
H
Hogy viseljük el a kudarcot?
Méltósággal…Úgy kéne.
Csak hogy kell? Ki így gondolja, ki úgy, de tudni nem tudja senki.
Tanács |
|
M
Nem féltem, csak éreztem, hogy ez nem lehet igaz. Hirtelen szembe jött valaki. Arcának fénye ragyogott. Egy csodaszép tündérlány volt. Megkérdezte merre tartok? - Én erre nem tudtam válaszolni, el voltam alélva a szépségétől.
Kitalált álom |
|
H
Magyar anya és belga apa lánya, tizenöt éves és szörnyetegként viselkedik. Idős – nyolcvan éves nagyszüleinél lakik immár egy év óta, mert saját édesapja elviselhetetlennek érzi közelségét, kövér disznónak nevezi és sok pénzt hajlandó fizetni, hogy megszabaduljon közelségétől. egy mai kamaszlány szomorú története
|
|
M
Pedig majdnem beléptem a kertbe. Már fogtam a vaskapu kilincsét, mikor
meghallottam azt a semmihez sem hasonlító hangot, onnan a bozótosból.
A torkomban kúszott a rettenet, elszorítva gégémet, hogy ne kapjak levegőt.
Vízió. |
|
V
Kishegzeshey fđyšdš hiedelem, amit gzerekkoromban megismertem.
Hároméves elmúltam, amikor Kishegyesre kerültem az anyámmal. Belgrádban éltünk. Én magyarul nem tudtam egy kukkot sem. Nem sok idő kellett, hiszen ebben a korban tanulnak meg a gyerekek leghamarabb nyelveket, így én is. Az utcán játszadozva, odahaza a nagymamámmal, és a tőlem nyolc évvel idősebb nagynénémmel, Gizával, csak magyarul beszéltünk. |
|
M
Hogy mivé válik az ember ebben a fojtogató katakombában. Torokszorító fülledtség,
félhomály, a folyosók boltíves sziklafalairól csöpög a poshadt víz, sehol egy ajtó, csak az egymásba nyíló alagutak áttekinthetetlen rengetege.
Szimultán |
|
V
Esemény
A katedrális orgonája három manuálos. Igen, jól hallod három. Az emeleti korlátnál állva láttam Hofstettert gyakorolni. Üres volt a templom, a legjobb helyen ácsorogtam, mindent pontosan láttam. Villámgyorsan mozogtak ujjai, lábai is tapostak- kavarogtak, alig tudtam szemmel követni. Egyszerre játszott mindhárom manuál, úgy harsogtak a sípok, azt hittem összedől az épület. |
|
Sz
Romantikus mese
Látom az arcodat, a lepergő könnyeidnek lágy neszét. Hallgattam. Füleltem. Éreztem, hogy az ajkadon végigpergő cseppek szinte fájdalmasan hulltak alá, a szürke padló vaskos-poros felületére. Éjszaka volt. |
|
M
Réges-régen, valamikor 2001 telén, vagy 2002 elején volt, amikor az iwiw - International Who is Who? - (nemzetközi ki kicsoda) szerkesztőségétől kapott levelet a munkahelyem, és az igazgató személyére vonatkozóan kértek fotót és rövid életrajzot.
Mi is történt 2008-ban?
|
|
V
a szegénység kényszere
Apró vályogfalú, nádtetős házikó állt a domboldalon. Fehérre meszelt faláról eső mosta vakolatot kapart a szél, és széthordta a rőzsével bekerített udvaron. A házikóban agyaggal tapasztott padlózatú szoba, szinte bútorok nélkül, - egy lópokróccal fedett szalmazsákon feküdt az ezüstfehér hajú, ősz szakállú
, kék szemű apóka |
|
V
Mese
A sárkány, kopott, pikkelyes testével úgy hasalt a barlangja bejáratában, mint egy lepukkadt dizőz.
Csukott szemekkel, éktelen hamisan énekelgetett egy régi- blőd dalt, amit még gyerekkorában, az erdei tündérektől tanult. |
|
V
Baktattak tehát felfelé. A villámok időnként bevilágították a környéket, s ilyenkor az égnek meredő sudár törzseket furcsa oszlopoknak is lehetett hinni. Egy ilyen villanáskor Béla bácsi váratlanul megállt, és megszólalt:
– Nézd, milyen gyönyörű! Mint egy gótikus katedrális!
András életében nem látott még gótikus katedrálist a valóságban, de úgy érezte, hogy van valami a hasonlatban. A bükkszálak ágai odafenn csúcsívesen összeértek, és a villámok fénye keltette hangulat – a dörgések kíséretében – egyszerre volt ijesztő és ünnepélyes. A fiú szíve mélyén egyszerre érzett csodálatot és szorongást, és az fogalmazódott meg halványan benne, hogy igen, a középkori emberek valami ilyet érezhettek.
|
|
Sz
Marx, Lenin és Sztálin találkozik a...
Marx, Lenin és Sztálin találkozik a...találkozik a Másvilágon.
- Nahát! Mivé lett ez a világ! – dühöngött Marx. - Maguk nem voltak normálisak! Nem vették észre, hogy mekkora lehetőségek vannak az osztályharcban? Az osztályharc a leg... |
|
M
Las-Vegas-t elhagyva a Nevadai országuton észak irányába közepeskorú ember állt,karját
feltartva,remélve,hogy valaki felveszi.már esteledett az eső szemerkélni kezdett,a szél
fújdogálta a tumbleweed gazokat.
Fikció |
|
|
|
Ma 2025. április 20. vasárnap, Konrád, Tivadar napja van. Holnap Konrád napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|