|
 Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 Sz
Múlóban az éjjel, közelebb a hajnal,
a vaskos sötétségben fogynak a csillagok.
Az óra ketyeg, s feltartóztathatatlanul közeleg,
mit pár órája még holnapnak neveztünk.
|
|
 Sz
Három cigányt láttam egyszer
heverni egy fűz mögött,
míg szekerem kín-keservvel
út porában döcögött.
|
|
 Sz
Fagyos havas hószemcsébe',
fénycsillám a Napnak fénye.
Száraz avar éltet adó,
apró virág, szirmot bontó.
|
|
 Sz
Egy nap új vendégem lett,egy fürjecske
nálam letelepedett.Idegesen szaladgált ide,oda
gondoltam magamba,biztonságos helyet
keres
|
|
 Sz
Ragyogott elvakított a hófehér
A szépségesen gyönyörű táj
Mit a természet idevarázsolt
|
|
 Sz
Bámulatos a végtelen kékség.
Ámulatos, bohókás jelenség,
Kósza felhőkkel Nap bújócskázik,
Hátul nem marad, ragyogva játszik.
|
|
 M
Haggyad! Ha, elment.
Faképp hagyott.
Könnyezel
Néha |
|
 Sz
Jöjj elő szeretet, mely sok szívben elrejtett,
a gonosz ki, szeretné, hogy ne találjál szívet.
Te pedig találsz majd, boldogságos hitet,
amellyel a magányod, szívedből kiveszed.
|
|
 Sz
Széles volt az út, már egyre keskenyebb lesz,
hajunkban sem fogy az ezüstös szál.
Folyton pára lepi el a szemüveget,
már gyakran megkérdezzük: "mit mondtál?"
|
|
 Sz
Földed elvesztheted,
ha van becsületed.
Újfent lehet tied
amaz, ez - nem lehet.
|
|
 Sz
Kinézek az ablakon minden hófehér,
hópelyhek röpködnek, nézd mily' álomszép.
Hópaplan óvón betakar, bokrokat fákat,
távolban varjak köröznek,károgva szállnak.
|
|
 V
Ma nagy napra virradtunk
nem lesz semmi nyugalmunk.
Táncolunk és vigadunk,
maszkabálban mulatunk.
|
|
 V
Ki a nagyon boldog vajon?
Az aki őriz drága kincseket ?
Ki méregdrága kocsit vezet?
Vagy akit mindenki csak szeret |
|
 M
A mosoly, a szép szó ámít... lehet mind, jéghideg.
Ha fáradt is vagy, élni kell, magadban tovább kell küzdeni... |
|
 M
Miután leráztam magamrol a port,
Visszanézve az út hosszú volt,
Néha azt gondoltam sosem lesz vége,
Sokszor botlottam meg az út göröngyébe |
|
 M
Égtem a vágytól,
látni téged mindenáron.
Vártam rád az útszéli fa árnyékában. |
|
 Sz
Hagyom kihullni elmémből,
tudván, hogy többet ér,
hallom, koccan a köveken,
ahogy majd földet ér;
|
|
 Sz
Kacagásod mindég szívből jöjjön,
fényt növeljen, átöleljen.
Sós könnyeiddel arcod ne mossad,
|
|
 Sz
Öreg fűzfa szomorú ága
Mélyen ráhajlik a Rinyára
Ezt teszi már sok sok éve
|
|
 Sz
Egyik napon a hó esik,
Minden fehérre változik.
Alszunk egyet, ragyog Napunk,
Gyémánt csillagokat látunk!
|
|
 M
Hol vagy tavasz?
Úgy várunk már!
Hozd a reményt,
ó, kis futár!
|
|
 M
Szívem, lelkem darabokra reped,
könny a szememből elered,
ha nem vagy velem, édesem.
Nehéz így élni nélküled, |
|
 M
Míg ti itt a vodkát pusztítjátok,
Nagy kortyokban buzgón nyelitek,
Ő magán a varrást – felfogtátok? –
Nagy öltések révén ejti meg. |
|
 Sz
Nyikorgó hintaszék megteszi a dolgát,
egykedvűn ringatja az álmos perceket,
búra, bajra, gondra majd az ébredéssel
kaphasson szárnyat a kipihent képzelet.
|
|
 Sz
Más ez a világ, és benne a sok ember,
mint 20 éve éltünk, puszta szeretettel.
Ma már tudjuk, milyen, az az óriás felleg,
amiben a hangya is csak morzsalékként élhet.
|
|
|
|
Ma 2025. június 08. vasárnap,
Medárd napja van.
Holnap Félix napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
