|
Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Sz
Igaz
Történet.
Csontsűrűség
Mérésre mentem.
|
|
Sz
Minden nép nyelve más,
ezért nem értik meg egymást.
Megoldás a nyelvtanulás,
|
|
Sz
Mézeskalács házikóba hazatért a boszorkány,
három macska szerteiszkol seprű elől valahány.
Egérlyukból gombszemükkel figyelnek a cincogók,
őket nem éri a seprű, macska sincs, hát boldogok. |
|
Sz
Szél úrfi az avaron pörgő táncot jár,
színes, vidám ez az őszi karnevál.
Elveszti pille-szirmait minden virág,
|
|
Sz
A hatalmas Szaturnusz a tél istene,
Nagy téli viharokat küld le a földre.
Sajna igaz, ember vívta ki az Isten
Haragját, mint gyarló, nagyon érdemtelen.
|
|
Sz
Néha, mikor csak ülök elmélázva,
egyszerre visszalépek a múltba
Érdekes, soha meg nem ijedek
|
|
Sz
Anyám a minden, drága kincs,
süket a lét, ha hangja nincs,
de hogyha ajka dalra gyúl,
angyalok égi könnye hull.
|
|
Sz
amatőr versek
olvasatlan rímsorok
lélekgyógyászat
|
|
Sz
Számolgattad a csillagokat az égen,
Közben mi is többen lettünk azon a szép
Felejthetetlen éjjelen
|
|
Sz
Száraz levelek zörögnek a fákon,
Pár árva madár didereg egy ágon,
Kabátot húz már lassan a fél világ,
Támad a tél, s a napfény hazugság,
|
|
M
égre nézz, keresd a hajnal
üde korallfényét,
érezd erőd, ha kihív a sors,
tekints messzire, szét! |
|
M
az értelem elveszett
tudat alatt a versenyt
a gonosz nyerte meg |
|
M
Szára kúszik ég felé.
Isten, nyugalom.
Fiú a lánynak hozott
Szál fehér liliomot. |
|
M
Kézbe csaljuk az égről
A holdat, – kedves lény!
Ha ment – nem is volt végül,
S nem voltam szintúgy én. |
|
M
Zúgó villamos, vagy erdő csengő csendje,
halkuló morajlás, izgő-mozgó helye.
Ott alszol békében, erdők szép tündére,
elrejtve előlem, minden kincsed fénye. |
|
Sz
Lélekben a Tiéd vagyok,
ha akarod, ott maradhatok,
szépeket súgok majd Neked,
őrzöm szép szerelmedet...
|
|
Sz
Öregen már rég, a fájdalom amorffá tette a lelkemet,
És így kedvetlenül járom az életutam.
Ez, az áldatlan állapot, nagyon befolyásolja eszemet.
|
|
Sz
Petike, már nemsokára
három hónapos lesz,
szép fejlett baba.
|
|
M
Dicső alakja testet ölt
Száz márványban és ércben
És él, mig magyar az a föld,
Kossuth egy nép szivében ! |
|
M
S ahogyan az évek gyűltek szépen, sorba,
s telt a kincseskamrám feneketlen gyomra,
úgy lett büszkeségem, csorbafülű bögre,
s nem vágytam már olcsó, talmi örömökre! |
|
M
Hallgatom némán az éji csendben
egy hegedű sír fájdalmasan fel!
Olyan szépséges,annyira megható
összeszorul szívem,ez nekem való! |
|
Sz
Szeretném ismét hallani szépen csengő hangod,
Nemcsak olvasni a papírra írt gondolatod.
Gyönyörűbb, mint amikor ujjad pengeti lantod.
|
|
Sz
Fehér és fekete,
színtelennek mondott alapszínek,
egymást kiegészítők, ellentétesek.
Fehéren fekete, feketén fehér,
|
|
M
A vak végzetet, mi biz' nem látjuk,
De ő vakságban is lát minket.
Ha, baj van, nem tudjuk, mit csináljunk, |
|
M
Ő csak egy fa volt, szívós, mint a szikla,
legalábbis eddig azt hittem.
Hegyes tüskékkel vértezte fel magát,
vigyáztam, nehogy megérintsem. |
|
|
|
Ma 2025. június 09. hétfő, Félix napja van. Holnap Margit, Gréta napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|