|
Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Sz
Még, örülhetek az ősznek,
Pörgő, hulló leveleknek,
Még örülök, de olykor fáj,
Nem virul már a határ!
|
|
Sz
Ha én bibe lennék lila ruhám rózsaszín
szalaggal átkötném, meleg tavaszi fényben
fehér rokokóm az ünneplő lenne,
szépsége kedvesem ölében remegne,
|
|
Sz
Lassan tönkreteszünk magunk körül
mindent, pedig állandóan kutatjuk
a természetet. Csodát keressük,
baktériumokat analizáljuk.
|
|
Sz
Voltak az életben élvezetes percek, órák,
Ezekre emlékszem, olyanok, mint régi ódák…
A csendben lenyugodott gondolataim, mélák…
|
|
Sz
Az intelligens hallgatás sokszor a figyelést feltételezi,
Nem kell folyton beszélni, az vitát generál…
Egy „jó” hallgatás lehet a kommunikációban biz' érdemi,
|
|
Sz
Milyen titokzatos, bölcs ez az Univerzum,
s mily parányiak, apró porszemek vagyunk benne!
Ég is nekünk ragyog, mi számunkra az ópium,
most némán elgondolkodom: Mennyi titkot rejthet!
|
|
Sz
Rohan az idő,
elmúltak a szép őszi
Kegyeleti ünnepek is,
a Teremtő, csodaszép időt adott.
|
|
Sz
Macskaköveken hangtalanok lépteim,
néha töri csak meg elszáradt levelek
roppanása lábam alatt; szél kapja fel
s repíti körbe-körbe pörgő szárnyain.
|
|
Sz
Gyújtsál fényességet, szeretetnek lángja,
napsütésben eljött, szerelmünk záloga!
Forró tavasz jön, a rideg tél után,
kőkemény szívem is, felolvad ma talán...
|
|
Sz
mikor két szempár találkozik.
Ez történt velem a minap
mikor egy hölgy szeme
rám tapadt.
|
|
Sz
Halottak napján hívő emberekkel
virágcsokorral kezükben, telve temető,
nem mindegyiknél ugyanaz az oka,
hogy a mai nap, a temetőbe kimegy ő.
|
|
Sz
Emléked lelkemben halvány árnyék,
nem voltam más neked, csak egy játék.
Akár egy labda, messze elgurult,
|
|
Sz
Vágyakoztam emberekre,
Kimentem a temetőbe,
Reméltem, ott nem bántanak,
Kik ott vannak, már alszanak.
|
|
Sz
Magányos angyal, járt oly meseszépen,
szívében gyertyaláng, kialudni készen.
Mégsem alhatott el, ez az égő mécses,
mert szerelmet, a lángot, megvédte az édes.
|
|
Sz
Ne hiányold a szikrázó napsütést,
nem tűnt el, csak most sűrűbben pihen.
Nem kell keresned, hova lett a madárdal,
sok-sok madár túlél itt a télen.
|
|
Sz
Az utolsó hant is ragyog,
ahogy a lélek földbe nő,
az összes sírdomb tetszhalott,
és világít a temető,
|
|
Sz
Ma,a csend Világába lépek,
Üdvözölnek,millió kis fények
Ragyognak,helyettünk beszélnek
Fájó szívünket,érintik meg
|
|
Sz
Teát kortyolva ültek körben,
a téma: szerelem, mi más...
Az urak vélekedek bölcsen,
rá hölgyválasz: nyájaskodás.
|
|
Sz
Sokszor törtek az orrom alá borsot,
Mégis megtaláltam magamnak a szép sorsot,
Egy édes tündér mellettem termett,
Illata belebegte az egész teret.
|
|
Sz
A fán didergő
sárga-vörös levelek.
Sorsukat várják.
|
|
Sz
Csak megyek tovább
a lemenő nap után,
fényed tovább kísérem
|
|
Sz
Süvít a szél, az eső úgy kopog -
elmúltak már a könnyű záporok,
borús az ég, a szélkarom hasít,
a fák tövében foszló nyár lapít.
|
|
Sz
Szeretetből teszi,
mert jóságos a szíve,
így vesz minden embert
szíve közepébe.
|
|
Sz
A gondolatok a múltban kóborolnak,
fájó sebek újra felfakadnak.
Krizantém csokrok kegyeletről szólnak,
a tisztelet jár a halottaknak.
|
|
Sz
Halottak napja.
Meghalt a biztos remény.
Temető. Mécses.
|
|
|
|
Ma 2025. augusztus 15. péntek, Mária napja van. Holnap Ábrahám napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|