|
 Vendég: 20
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Csillogó fehér ködöt
szül az ezüst Hold,
a víz felszínén mutatkozik,
a réteken terjeszkedik |
|
 V
A régi Nemzeti szinház
Város lüktető szive,ahol a
Randevúknak volt a legtöbbje.
Szembe az Emke kávéházzal |
|
 V
Elemző szemmel vizslatom
a mások fájdalmát;
vajon könnyebbek-e azok,
vagy csak a látszat más. |
|
 V
Télben, mélyen szunnyadó mag dideregve
Belealszik, élesen csikorgó földbe
Háztetőkre puha fehér hó paplan simul
Csak a szél dühöngve süvít odakünn, vadul |
|
 M
Odakint puha, bársonyos hó hull,
néma a csermely, ő sem csobog kacarászva.
Álmot csókol a földre a szellő,
aztán tovasuhan még kicsit tétovázva. |
|
 M
Virágzó fák között vezetett át az út,
jókedvet kaptam kölcsön a lepkéktől,
és tovább tartott, ujjongó madárdallal,
nem állt messze a tökéletességtől. |
|
 Sz
Amikor nálam járt,
És a vállamra szállt,
Mint még soha boldog voltam,
Kértem én, maradjon nálam,
|
|
 M
Szerelmemet aggodalom és várakozás tölti el,
mert melletted tiltva van hogy menjek,
utánad, ki aranyozott messzi toronyban rejtett,
és hogy elérj, átugorj minden mélységet. |
|
 M
A nyíló jégvirág
Beteríti az ablakot.
A látást zavarja.
Kristályos szirmok csillognak, |
|
 Sz
Örülni világnak, hogy jót adott a tegnap,
mosolynak,a bóknak, egy kedves-igaz szónak!
Látni boldognak, ki olyan fontos nekem,
hogy érte még a csillámpor is táncot járna velem.
|
|
 Sz
Lehet, hogy eszedbe jutok néha?
Az, nagyon jó, mert Te is nekem,
én is küldök egy csókot, most, itt,
ifjúkori nagy szerelmem.
|
|
 Sz
Parányi fába szorult féreg,
hangját csak akkor hallod meg,
ha síri csend van körülötted.
|
|
 Sz
Ébredeznek a fák,
Rügyek fakadnak ágakon,
Éltető napsugár.
|
|
 Sz
Emlékszel mikor történt,
hogy először találkoztunk
Húsz éve ennél a padnál
véletlenül össze futottunk
|
|
 Sz
A repülő hópihék.
Jégtörő csákány.
Havas kristálycsillanás,
Erdőben ág zúzmarás.
|
|
 Sz
Ó, te kék szemű, be szép is vagy!
Bizonyosan ilyenek az égiek,
kiket gyermekként szárnyakkal láttam,
liliommal kezükben, s göndör hajfürtjeik vállaikon.
|
|
 Sz
Hagyj vérem,
Had fullasszon engem,
Vágy, mi ki tölti a tereket,
Most csak csend.
|
|
 Sz
Kemény év volt, valahogy ellopták fönn a fényt,
hőség gyötört, a képzelet mégis didergett,
megfakult színek, árnyak rejtették a reményt,
s az ólmos fáradtság új csodákat nem termett.
|
|
 Sz
Furcsa az időjárás,nagyon,
még nem tudjuk, hova tolódik?
Már tavaszi az idő, sok virág bújik,
csak nehogy a Tél vissza forduljon.
|
|
 Sz
Szeretet, gyűlölet
ellentétpárok, együtt járnak.
Az ember szeretetre vágyik,
nélküle magányos.
|
|
 Sz
Falun az emberek mindig köszönnek,
hetedhét határba zárják a csöndet,
türelmük töretlen, járásuk büszke,
|
|
 Sz
Jó lenne kislánynak lenni,
És mindent elfelejteni,
Gond nélkül élni, nevetni,
Boldogan felhőt kergetni.
|
|
 Sz
Zuhog az eső, szakad
Nem kíméli a madarakat
Kis veréb nagyon fázik
|
|
 Gy.
Te más voltál mint a többiek,
Téged senki nem értett meg.
Sokan különcnek neveztek.. |
|
 V
Kócbabáktól szenvedek.
Rám törnek a filigrán,
Szél szabdalta kócbabák.
Nem törődnek semmivel, |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 24. csütörtök,
Gellért napja van.
Holnap Eufrozina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
