|
Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Sz
Kiapadhatatlan
szeretetedet
Adhatsz nekem,
ezer boldog percet
|
|
M
Álszerénység lepkeszárnyon -
nem hagyod, hogy messze szálljon;
színjátéka fogva tart,
hallgatod a nyafka dalt, |
|
Debrecen az alfőldnek híres városa,
vastagnyakú kálvinisták találkozója.
A nagytemplom a legmagasabb épület
ahonnan a kilátás végtelenbe megy. |
|
M
s végsőkig küzd, nem adja fel,
s bár azt ő sem hiszi,
hogy majd a képzelt part előtt
egy bárka felveszi. |
|
Sz
Van többféle időszámítás,
önkényesen emberek csinálják.
a Nap vagy a Hold járása szerint
|
|
Sz
A fegyver áru, roncsot ér a haszna,
a talpunk alá aljasul az akna,
s bár kiszakadnak belőle az álmok,
|
|
Sz
Nappal festő ecsetjére kívánkozik,
ódon tornyok, csigalépcsők mögött mi rejlik?
Romantikát hirdet az elhagyatottság,
bástya mögött zendül a hajnali ragyogás.
|
|
Sz
Mindegy, hogy utazunk,
Díszes, luxus hajón,
Vagy egy kis kalyibán,
Megtákolt csónakon!
|
|
Sz
Van két nap az évben
Anyám és apám halálai
Felragyognak az égen
Tündérfényű csillagaik
|
|
Sz
Nem bántam meg,
hogy mindenkit szerettem,
mert viszonzásul én is
sok szeretetre leltem.
|
|
M
Jólesik hallani, a kedves szavad
Ha néha rám is, egy-egy marad
Hisz tudom, jó rég volt az nagyon
Amikor még, szó volt vagyonom |
|
Gy.
Nem megyek el többet
hiába is kéred.
Megtett esküvésem
soha nem szegém meg. |
|
Gy.
Indulj el az úton, szíveddel küzdj sokat,
mert megtalálni - hidd el! - meg fogod álmodat!
Valóságod lesz Ő, mert ez nem csak álom,
hogy lelked másik oldalán még, rejtve van az álom... |
|
Gy.
A csodás hírnek te vagy a teremtője,
minden boldog percnek te vagy a szerzője.
A sorstól kaptunk valami csoda szépet,
igaz szeretetet, a legdrágább kincset. |
|
Sz
Átkozott perc, mikor megfogantam,
mikor anyámtól életet kaptam.
Félárvának, szegénynek születtem,
szeretet nélkül neveltek engem.
|
|
Sz
A hamiskás mosolyt oly' nehéz felismerni...
Szívdöglesztő mosolynak, nehéz ellenállni...
Gondolkozz! Jobb mielőbb a földre leszállni...
|
|
Sz
Oly fáradt volt a szívem,
ablakom alatt,
midőn egy éji vándor
füttyögött egy dalt -
|
|
Sz
Jaj...
minden szó elhagy,
nem írhatok hozzád többé kedves sorokat.
|
|
Sz
Őrzöm emlékedet
Szívemben szívedet
Csókod csodás ízét
Drága tested melegét
|
|
Gy.
Minden ami szép, és minden ami koszos,
veletek nem vagyok, egyedül jó most.
Hiányzik, oly sokszor, mégis a szeretet,
melyet szíved legmélyéről, te is felveheted. |
|
Gy.
Tükörbe nézve reggel, ha felébredek,
és mosolyt az arcomon ragyogni vélek,
tudom gyönyörű napnak nézek elébe.
|
|
V
Nem a szerelem a fontos,
Hanem a lelkiismeret.
A szerelem úgyis megcsal,
Bárki is szeret. |
|
V
Aprócskát koppant a kis levél,
a párkányra szállt, és ott lesett.
Nem tudtam miért jött, mit remél,
kezembe vettem - csak reszketett. |
|
V
Virul és bágyad arcom, olyan akár az élet,
Tavasz melyből sötétség, s hirtelen tél lett,
Mely belep engem, minket, s bármit amit ér,
Érzést, melynek súlyára csak az ismeretlen mér, |
|
Sz
Én megírtam egy sötét délutánon,
mert szürke gyöngyök hulltak az úton,
kopogó cseppjeik a szürke fákon
bizonyossá tették bennem, tudom,
|
|
|
|
Ma 2025. augusztus 15. péntek, Mária napja van. Holnap Ábrahám napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|