|
Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Gy.
Indulj el az úton, szíveddel küzdj sokat,
mert megtalálni - hidd el! - meg fogod álmodat!
Valóságod lesz Ő, mert ez nem csak álom,
hogy lelked másik oldalán még, rejtve van az álom... |
|
Gy.
A csodás hírnek te vagy a teremtője,
minden boldog percnek te vagy a szerzője.
A sorstól kaptunk valami csoda szépet,
igaz szeretetet, a legdrágább kincset. |
|
Sz
Átkozott perc, mikor megfogantam,
mikor anyámtól életet kaptam.
Félárvának, szegénynek születtem,
szeretet nélkül neveltek engem.
|
|
Sz
A hamiskás mosolyt oly' nehéz felismerni...
Szívdöglesztő mosolynak, nehéz ellenállni...
Gondolkozz! Jobb mielőbb a földre leszállni...
|
|
Sz
Oly fáradt volt a szívem,
ablakom alatt,
midőn egy éji vándor
füttyögött egy dalt -
|
|
Sz
Jaj...
minden szó elhagy,
nem írhatok hozzád többé kedves sorokat.
|
|
Sz
Őrzöm emlékedet
Szívemben szívedet
Csókod csodás ízét
Drága tested melegét
|
|
Gy.
Minden ami szép, és minden ami koszos,
veletek nem vagyok, egyedül jó most.
Hiányzik, oly sokszor, mégis a szeretet,
melyet szíved legmélyéről, te is felveheted. |
|
Gy.
Tükörbe nézve reggel, ha felébredek,
és mosolyt az arcomon ragyogni vélek,
tudom gyönyörű napnak nézek elébe.
|
|
V
Nem a szerelem a fontos,
Hanem a lelkiismeret.
A szerelem úgyis megcsal,
Bárki is szeret. |
|
V
Aprócskát koppant a kis levél,
a párkányra szállt, és ott lesett.
Nem tudtam miért jött, mit remél,
kezembe vettem - csak reszketett. |
|
V
Virul és bágyad arcom, olyan akár az élet,
Tavasz melyből sötétség, s hirtelen tél lett,
Mely belep engem, minket, s bármit amit ér,
Érzést, melynek súlyára csak az ismeretlen mér, |
|
Sz
Én megírtam egy sötét délutánon,
mert szürke gyöngyök hulltak az úton,
kopogó cseppjeik a szürke fákon
bizonyossá tették bennem, tudom,
|
|
Sz
Csokornyi régi dallamot idéz néha
egy-egy illat, melyet szél sodor feléd
és megcsapja orrod,
|
|
Sz
Nem tudom, hogy lehet, direkt, vagy véletlen?
Sok embert ismerek, kik élnek helytelen!
Minden józanságot, törvényt félre rúgva,
Embert, vagy állatot, kínzón, nyomorítva!
|
|
Sz
Az őszi, vörösesben gyűrődött levelek,
A nagyon-öregedésre emlékeztetnek.
A
Vénség
|
|
Sz
A test számára csak teher.
Cölibátusra született,
ilyen volt szent Imre herceg.
|
|
Sz
Amióta helyet cserélt szívem szíveddel,
megtenni mindent, készen állok veled.
Feltétel nélkül csak téged szeretni,
boldogságot megélni, bánatot túlélni.
|
|
Sz
Kincs vagy, és gyönyörű, szemed tisztán ragyog,
jóság benned él, mert te vagy ami csillog!
Igazság szerelme, és szívem égő tüze,
hogy megtaláljalak most, szerelemtől fűtve!
|
|
Sz
Köszönöm, hogy vagy nekem,
Hogy értem odaadnád mindened.
Köszönöm, hogy mindig itt vagy mellettem,
|
|
Sz
Minden percben
Rád gondolok
a szemem is csak
Terád ragyog !
|
|
Sz
Fojtogató csendben
hidegek a falak,
nincs akit szeressek,
magányom elragad.
|
|
Sz
Mit jelent a boldogság?
Talán ,csak szeretni,
vagy szeretve lenni?
|
|
Sz
Szomorú időben,
milyen legyen az ember?
A természet intézi,
|
|
Sz
Káron ladikján az Alvilágba utazom,
lelkem hajója ring a fekete habokon.
Hadesz vár, az Alvilág istene, ura,
|
|
|
|
Ma 2025. június 10. kedd, Margit, Gréta napja van. Holnap Barnabás napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|