|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 Sz
A sír eltemet, meghal vágyunk, álmunk,
elporlik minden, szél söpör utánunk.
Isten ítél, tetted okát ismerve,
mennybe jutsz, vagy pokol tűzbe ejtve.
|
|
 Sz
Ne legyen szenvedés, ne legyen kín,
békére vágyna ember és állat,
bár ne süllyedne szándék oly mélyre,
hogy eltiporhassák a tulipánokat.
|
|
 Sz
Egy éhező s egy étel közt abszurd viszonyt
e hit
teremt; boldog, ki lélekben fal,
és nem eszik.
|
|
 Sz
Szürkeségben, pesti utcán, százezrek ajakán,
szólt a dal, énekelték: Isten, ne hagyj el!
Árva néped támogasd, békét hozz e földre,
sokat megélt honfitársak, forrongó szívébe!
|
|
 Sz
Dalolj! Dalold fülébe csendesen,
szerelmünk mint a köd nem tűnhet el.
Hozzám jöjjön el, futva, sietve,
boldogságot szívembe ültessen.
|
|
 Sz
Körben, enyész már minden.
Múlás is múlik…
Fekete rózsa nyílik,
|
|
 Sz
Majd ha az utolsó rózsabimbóra
alkonyat leple ereszkedik,
élete ártatlan, kicsiny gyertyáját
fagyos szelek cibálják, tépik,
|
|
 Sz
Aki vakon született,
nem ismeri a színeket.
A színvilág olyan csoda,
|
|
 Sz
Talán álmodom? Hallani vélem az erdő hangját,
csodaszépen mesél: Te is hallod a varázsos zenét?
Vadrózsa illatát sodorja felém a nyári szél,
|
|
 Sz
Elbúcsúzik lassan a természet
mutatja színes ruháját
lassan lecsukódik szeme
végül ölébe hull a keze
|
|
 Sz
Sötétbarna táj
Nyirkos ködben, párában.
Közelgő hideg.
|
|
 Sz
Ma délután sétálni voltam.
Enyhe szellő
arcomat simogatta
|
|
 Sz
Kifelé él a test, -
de van egy jobb irány, -
mikor a lélek rejtezvén,
egy templomot kíván,
|
|
 M
Itt az első ködös reggel,
Szürkeségben, nap sem kel fel,
Csontig hatol hidegsége,
Mindent befed nedvessége. |
|
 M
Nap égeti az ősi romokat,
mik hatalmas kultúrárol tanuskodnak.
Egy dicső nép, kik utat mutattak
a nagy világnak. |
|
 M
Álmunk az égi létben elvetélt,
szárnytolla csendben hullt alá
- fizetni kell a vámot mindenért -,
tépázott szívünk mégis mit remélt, |
|
 Sz
Szívem játszik,napfény melegével
A természet csendes,lágy ölével
Itt van az ősz,millió színével
Szellő játszik lehulló levéllel...
|
|
 Sz
Ez az ősz most csodálatos
álom, s egyben ajándék,
bízunk benne, nem jön tolvaj,
nálunk marad e szépség!
|
|
 M
Emlékek hullámain múltba repit a szél,
színes képekről kopik, lemállik a festék.
Egyedül maradtam, sorsom lett a bús magány,
jövőm útja merre tart ez számomra talány. |
|
 M
Porcukor, zabpehely, sokminden finomság,
éri el a gyermek, picike kis ajkát!
Szereti az édest, szereti a sok jót,
boldogságban megél, kimondja, hogy mi volt! |
|
 M
Kéreg alatt learaszolt,
De a kölyke óvatlan volt,
Kikukucskált… Rosszul tette,
Tarka harkály észrevette: |
|
 M
Alázuhan a
Csendben a deres hajnal.
Kóróvirágzás.
Hamar ruhában pózol, |
|
 Sz
Rossz bűnbánat baj – mert neki
Isten nem nyit kaput;
így nem kell a pokolnak sem, -
csak a tornácra jut.
|
|
 Sz
Feje tojás, orra krumpli,
krumpli a tojásból nőtt ki.
Füléből folyik a nyála,
szájából a könnyek árja.
|
|
 Sz
Már nem harmatot könnyez a hajnal,
dérrel csipkézett, azsúros lesz minden,
mínuszokkal érkezhet zúzmara,
|
|
|
|
Ma 2025. június 10. kedd,
Margit, Gréta napja van.
Holnap Barnabás napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
