|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 M
őszi napon elmerengek
tobzódnak künn a színek
búcsút int a megfakult nyár
szél úrfi már kertalján jár |
|
 M
Lett szép, díszes, óriási tortád,
rajta ég majd a négy színes gyertyád.
Elfújni a gyertyát Te már tudod,
de többször ismételni sem unod. |
|
 M
Ottó Wágner csődöt mondott,
S döntött: felköti magát...
Csinált kötélből egy hurkot,
S az – kitörte a nyakát. |
|
 M
Szomorúak az őzek, szarvasok,
szőrükön már az ősz lovagol.
Erdeikben idős fák suttognak,
sápadt nyár búcsúzik, csomagol. |
|
 M
Összebújva, együtt vagyunk, ez most az én vágyam,
nem lesz többé jég, a sötét éjszakában!
Veled vagyok, s te velem, mindörökre lányka,
együtt megyünk majd el, az Örök Boldogságra! |
|
 V
Út mentén, sírkertben
Harcmezőn, díszbecsben
Mind hol egy-egy fejfa áll
Azt jelzi, van halál
|
|
 M
Idén a Nap nem segít! Reggel óta a széllel
szótlan esőcseppek kergetőznek; Gyerkőceiket
autó hozza, a kis-unokák pónilovaglást
- mézeskalácsot kapnak. |
|
 M
széljárta dombokon
recsegő ágakon reszkető lombok
vészt jelző, fekete felhőtorony, |
|
 M
Igazság míg hazugsággal leverhető,
piritből is arany lehet.
A jámbor Jézust ily nagy káoszban mily mód
lelhetnék meg az emberek! |
|
 M
Nem!
Hazám
Szeretem.
Magyar vagyok! |
|
 M
Csókod az ajkam lágyan érte,
a fák közt méla szél zenélt,
szíved a szívem táncra kérte,
kerengő dongó döngicsélt. |
|
 M
Gondolatban karon fogom,
közben ébren álmodom:
ha idegen tájakon tovafutnánk! |
|
 M
Ne hagyj itt engemet, drága egyetlenem!
árvaként mi lesz majd, magányosan velem!?
Ne dönts úgy, hogy elmész, és soha nem jössz értem,
én csak az Istentől, ezt az egyet kértem! |
|
 M
Szerencsétlen maradsz...igába,
Nem ülsz szerencse kocsijába.
Nincs szerencséd, mindhiába. |
|
 M
Soha nem adhatod fel
végső harcodat,
Becsületed, erőd,szépséged,
örökre megmarad ! |
|
 M
Ösvényen a tüzes nyár hiánya
már csak múlt-gondolat,
ősz tölti fel az érzékszerveket -
édes-bús hangulat... |
|
 H
Pakisztáni vagy török az a zöld határunk,
Hol a senki földjétől voltunk jobbra mi,
Vagyis határőreink, és a kapitányunk,
Balra meg a szomszédok éber posztjai. |
|
 Sz
Vízcsepp cseppre várva, nedves arcom bája,
hogy elviszel most engem, a könnyek országába!
Ottan parányi fény, mely tisztaságot hoz el,
minket betakar majd, édes szerelmével.
|
|
 Sz
Nyár
Lassan
Útra kel.
Változni fog,
|
|
 Sz
nem teljesülő várakozások,
fényében élünk, félünk.
Ha kitör a vihar, menekülünk,
így telik el az életünk.
|
|
 Sz
Ezután sem jársz egyedül
Párod már a szemedben ül
Ezután mindig Veled marad
|
|
 M
Születni-halni,
közötte árny-fény massza.
Ez rendeltetés... |
|
 V
Fánkon, nagy és sárga fürtökben fonnyadnak a berkenyék
Erdők zöldje színesül, lassan eltűnik a messzeség.
De már tudom, tél lassan ideér, lesz minden hideg-kék… |
|
 M
Viharos őszi szél
tépi a fákat, alatta a sok
színes levél hever, |
|
 M
Legyen nekik is boldog a pillanat,
Mikor fenyő tűlevéllel fésülködik a Nap.
Öltsetek rájuk bársonyos takarót,
Álmuk legyen békés, mint naplemente volt. |
|
|
|
Ma 2025. június 10. kedd,
Margit, Gréta napja van.
Holnap Barnabás napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
