|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 Sz
Kockás terítőm a rét asztalán,
a Nap volt vendégünk azon a délután.
Ajkadról július mosolygott rám,
|
|
 Sz
Angyalszárnyakon
szállnak a gondolatok,
akár a madarak, szabadok.
|
|
 M
Elmerülök rideg élet-óceánba.
Nézem, könnyben úszok én a valóságba…
Érzem, hogy pánikban a lelkem-testem,
De lehet, hogy késő… immár elvesztem? |
|
 M
Fog még valaha valaki is engem tiszta szívből szeretni?
Kezemet megfogni
szerelemtől fűtve átölelni? |
|
 M
A figyelem sugarában kigyúl a tavasz,
a szeretett arcból kiszökik a fény, a lopakodó,
bár komor az ég, de lassan világosodik,
a széles világban a szerelem az uralkodó. |
|
 M
Én csak egyszerű,szegény ember vagyok,
túl sokat ebböl az életböl nem mutathatok.
Amit adni tudok, az több minden fényességnél,
igaz szeretet, ami több lesz neked mindennél ! |
|
 M
Lehetsz a világban bárhol,
akár milyen messze, távol.
Élhetsz akárkivel, mással,
lelkünk csakis egyként szárnyal. |
|
 M
Olyan sokszor eszembe jut
a drága édesanyám,
négy éve, hogy elment tőlünk
megkeresni apám! |
|
 Sz
Miért nézünk hosszan vissza,
mikor búcsúzunk?
Talán érezzük, hogy többé
nem találkozunk.
|
|
 Sz
Ott járni az ősi várban
Csillagok közt szivárványban
Érezni egy perc emlékét
Nem feledve a szépségét
|
|
 Sz
Legendás életem során
átmentem már minden szobán.
Egyikben sem várt rám sárkány,
sem tündérszép királyleány.
|
|
 Sz
Felhők, szép fodrosan
Gyülekeznek vad viharhoz.
Villámfény, pont láttat.
|
|
 Sz
Csillogó szemében látom a szilaj bérceket,
csipkés ormokat, vad vizeket, vadregényes szurdokot-
bölcsességet őszinte, tiszta tekintetében,
a földet, égboltot, tiszta levegőt, s a remény- álmot, -
|
|
 Sz
Már megint lappang bennem
a versírás sürgető szüksége,
mint fióka a tojásból, várja,
hogy annak héját feltörje.
|
|
 Sz
.Ott maradtál egyedül
a fájdalmad tép szét!
Boldogság most elkerül
megküzdesz létedért.
|
|
 Sz
Hajnali napsugár cirógatja arcomat.
Mint mindig, Te vagy az első gondolat.
Felhő szárnyán hozzád érkezem.
|
|
 Sz
A lemenő napnak
Fénye, mint kiokádott láng.
Piros a tófelszín.
Halvány napsugár alant jár,
|
|
 Sz
Olyan vagy mint az éj csillaga,
ragyog, de nem melegít a sugara.
Ne szalaszd el ezt az alkalmat,
felébresztem szunnyadó vágyaidat.
|
|
 M
Csak ül,
némán szerényen
a szeretet. |
|
 Sz
Az éjszakai vihartól,
majd frászt kaptunk,
mondta a rádió, nem hittük.
|
|
 Sz
Oly rég volt mikor eltávoztál,
kicsi voltam, talán még óvodás.
Eszembe jutsz mindig ilyenkor,
itt tündökölsz némán, mint látomás.
|
|
 M
Kíváncsiság? Fogjuk vissza,
Közelebbről, mást mutatna.
Hibáink előkerülnek,
Nagyítóval szembesülnek! |
|
 M
Ó te drága sárgabarack,
egészben te sosem maradsz,
ledarállak teljesen,
s minden részed elteszem. |
|
 M
Villám szabdalja,
Földig lógó felhőket.
Szinte világít.
Vészjóslón fúj dühös szél, |
|
 M
Parányi csillogás, mit láttam az éjen,
ragyogott a fény, csodálatosképpen. |
|
|
|
Ma 2025. június 16. hétfő,
Jusztin napja van.
Holnap Laura, Alida napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
