|
Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Sz
Minek a szó, ha kimondani nem szabad?
Az eszed nélküle sokkal jobban működik,
szív a fájdalomtól majdnem megszakad
mert a szavaid felett a szíved őrködik.
|
|
Sz
Hogy viselkedsz velem, mondd csak?
Tudod, hogy ezt nem tűröm!
Ilyenkor most mondd csak hol vagy?
Hol modorod mi lenyűgöz?
|
|
Sz
Az ismert költőnő Helen Bereg,
Érezlek című verse késztet,
papírt, ceruzát kézbe veszek,
egynéhány sort hozzá intézek.
|
|
Sz
Hosszú volt az út hazáig,
Soha nem felejtem el azt a napot máig.
Éhesen,rongyosan mentem az úton,
|
|
Sz
Mondd csak, hogyan lennék boldog, hogyha sír, ha szenved ő?
Bőrömön a pillantása éget, szinte perzselő,
amikor a kérdésére választ adni nem merek,
miközben a fájdalom a sírom ásva eltemet.
|
|
Sz
Oly bágyataggá tett a hőség,
attól lettem oly hallgatag,
pedig a számat be kellett fogni,
mindig annyit beszéltem valaha!
|
|
Sz
Felszállás tízkor, levegőben körözés és találkozó.
A bombákkal megrakott „Sólymokkal” ott volt a találkozó.
Mikor már mindenki ott volt, kialakult így a kötelék
És indultak a célterületre, nem volt semmi haladék.
|
|
Sz
Annyira, nagyon szeretném,
ha többet velem lehetnél.
Ne csak az órát figyeljük,
az együttlétet élvezzük.
|
|
Sz
Ki, benned, templomot épített,
elsüllyedt a sötét éjben;
kit hízelgő szavad szédített,
|
|
Sz
Most szeress, míg itt vagyok
ne tékozold el a perceket,
addig tudod, meg nem halok
még nem nyújtod újra kezedet!
|
|
Sz
Mindent egyesítünk,
mindent összerakunk,
Óriási világuniót létrehozunk.
|
|
V
Mártírok szűk ösvényeken
mennek a kín felé,
míg lábuk kísértés alatt,
már arcuk Istené. |
|
V
Érik a szölő Tarcal határában,
Asszonyok vidám kapálásban.
Szorgoskodnak egymásutánba,
Énekelnek egy régi dalt,amit a |
|
Sz
Karaván, karaván, óh, te tevekaraván…
A sivatag homokjában vonul, sétálván.
Tevéket nem zavarja, ha jő a homokvihar
Az arabok meg ott élnek, hozzászoknak hamar.
|
|
Sz
Hiába mondom, a hangod imádom,
amikor csak nagyon ritkán hallhatom.
Hiába mondom, gyönyörű a szemed
ha a mosolyt bennük nem észlelhetem.
|
|
Sz
Fülhallgató,
te nyugtató,
külső világ kizárt,
|
|
Sz
Neked címzem levelemet
oda föl a mennybe,
emlékszem, hogy fogtam kezed
néztél rám oly' csendbe...
|
|
Sz
Még a ma tudománya csak a tegnap varázslata
de hisz lehet talán még a hold ma oly kerek,
de a ma varázslata lehet a holnap tudománya
ne menj tovább barátom, kiálts rám, s fölkelek.
|
|
Sz
Mondd el nekem miért olyan nehéz átlépni a gátakon?,
A kérdéseimre kérdést kapok s a válaszokat nem tudom,
Elveszetten egy nagy világban a hitem lassan fogytán már,
Miért is adnál bármit nekem ha holnap már nem adnád?,
|
|
Sz
Az óra mutatója körbejár,
mutatja a folytonos elmúlást.
Nem ismer múltat és jövőt,
csak a jelen időt.
|
|
Sz
A magas égen
Szikrázva süt, napocska!
Alkony közeleg.
|
|
Sz
Szükségem van rád,
mint folyónak a medrére.
Szükségem van rád,
mint a virágoknak a Nap fényére.
|
|
Sz
Van, ki elégedetlen,
ha esik, vagy nap tűz,
kedvében nem járhatsz,
|
|
Sz
Olyan jó volna, könnyelműnek lenni,
mindent félvállról venni,
semmin sem bosszankodni,
nevetni egyet és tovább menni.
|
|
Sz
Voltam fenn s lenn: ahol a bölcsőt
s hol a koporsót enyvezik...
Ma nem vagyok más: csupán két szem,
mely lecsukódva könnyezik...
|
|
|
|
Ma 2025. június 16. hétfő, Jusztin napja van. Holnap Laura, Alida napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|