|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 Sz
Derékba tört a drága,
a vastagabbik ága,
még lélegzik a vékony,
szálkázott hasítékon,
|
|
 Sz
Hitelt adtam a rossz időknek rég,
Bízva bíztam, hogy egyszer jobb lesz még,
Az idő eljön majd, s a világ nagyot fordul,
De az élet kegyetlen volt, becsapott orvul,
|
|
 Sz
Istentelen Juhász volna ez az Olga
(Édes fiam ’nagyanyója’),
kinek lánya a régi, fekete Volga
|
|
 Sz
Megyek eléd kikelet,
szívemet kitárom.
Kicsi fecske csivitel,
közel a faágon.
|
|
 Sz
Figyelj, az voltam: hetyke franc,
S mert bukszám látott sok gubát,
Lehúztak gyakran… Nincs gubanc!
Fütyültem rád, te Nagyvilág!
|
|
 Sz
Annyi Neked Kaszás Peti,
mert jól érzem magam!
állandóan kedvem lesi,
már nem tűröm szavad!
|
|
 M
Ne nézz a Napba, elvakít,
dicsőségvágyad elcsábít,
ne fordulj vissza, nem segít,
nézz a jövőbe, felderít.! |
|
 V
Sűrű erdőkben, hol homály uralkodik,
fénypászma lombok közt nemigen sugárzik,
ott élnek a gombák, mint természetes szobrok,
avarban, fák tövén, rejtik őket bokrok. |
|
 M
Holdtöltének éjszakáján,
jaj, de szép volt éji sétánk,
az erőben nem félünk,
még csak el sem tévedtünk. |
|
 M
A világmindenség sem segíthetett rajtam,
amikor rám dobta nagymamám
fekete kendőjét az éj, |
|
 M
Akkor vette, mikor már mindent elvesztett,
s kérdeztem: csórtad vagy észre vetted. |
|
 H
Húsvét hétfő, virág harmat,
tarka réten krókusz sarjad.
Kora reggel gyöngéd remény,
ez a tavasz, selymes, serény. |
|
 H
"Költő vagyok – mit érdekelne
engem a költészet maga?"
A szó gagyog, suviksz az elme,
s átjár a modern kor szaga. |
|
 H
Haza vágyom kis falumba
hajtanak az álmok
gyermekkorom emlékeit
hátha megtalálom
|
|
 M
Hogy meddig tart? Nem tudom,
de ha nincs már hangulat
ha számodra belőle semmi nem jutott
más lesz a barátság arculat! |
|
 M
Úgy várom Önt, mint kéklő álmot!
A tűz emészt, szeretni kell!
Mikor mond biztatóan pár szót,
Mikor jön hozzám végre el?” |
|
 M
A szerelem a halál titkos násza :
Boccaccio írta a ház falára.
Bomlott csókban két szerelmes cinkos,
ha találkoznak,fellobban a kéj, |
|
 M
Változol te is ahogyan megváltozok én is,
De örök időkig tudnám a szemeid fényét nézni,
Mind ugyanazok maradunk még ha kicsit másképp is,
De ugyanúgy foglak szeretni téged az életem végéig. |
|
 V
pislogó holdas borús estén
ég hullatott hűs könnyeket
szépia színben szenderegve
csodát vártam végtelent |
|
 V
Az én kedves galambomnak
Oly édes a csókja,
Megbabonáz szerelmével
S szívem varázsfiókja. |
|
 V
Egyszer majd rájössz,
hogy az utam a szavak között van,
meggyógyítod elmém baját, bolyongásom...
s az elhagyott puszta kertemet a zörgő avarban. |
|
 Sz
Míg Hold arcáról tűnik prűden a fény,
Vesd le póri-ruhád, s dobd le álarcod;
Kecsesen lebegtesd szűzies valód,
Vénusz látványától énem elalél.
|
|
 H
Ha ma lennék fiatal,
én sem korosabban
kezdtem volna írni. |
|
 Sz
Örömtáncot jár a szívem,
Csípem karom, így elhiszem,
Hírben kaptam egy Meghívót,
Nekem, kitüntetésről szólt.
|
|
 Sz
Néha a dolgok nem jönnek össze,
Sokszor amit szeretnénk elkerül messze,
De az életet nem kívánságműsorként éled,
Rajtad kívül létezik még ezerféle lélek,
|
|
|
|
Ma 2025. június 19. csütörtök,
Gyárfás napja van.
Holnap Rafael napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
