|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Gy.
Csiklandozott a levegőben, a friss illat,
Hallottam a hangját a felpezsdült életnek.
Megfürdetett a simogató napsugár is,
szelíd szellő, lágy cseppek, álmokat éltettek. |
|
 Gy.
Vén Csillagok, testőreim –
az Egyik sápatag,
keresni kezdtem néki új
Arany sugár-hadat – |
|
.png) Gy.
Darazsak zümmögnek két hiszékeny fülemnek,
Azt döngicsélik jó lesz már ha bejön a meleg,
A rossz időnek közel a vége, zöldellik a táj,
Rügyező fák között lassan felolvad a Világ, |
|
 Gy.
A félénk csók,
szíved körül levegő, egy fényudvar.
A tapintatos csók,
tekinteted fénye, mi alátámasztja az eget. |
|
 Sz
Hóvirág bimbó
Pattan, erdő avarján.
A növény, védett!
|
|
 Sz
Egy letűnt világ aranyszínű álma
gyermekkori mesék őszinte csodája
volt az egyetlen, gondtalan valóság,
mikor még bármi is teljesedhetett...
|
|
 Sz
Már közeledsz,
Jössz már őzsuta lépteiddel.
Még nem –
de érzem már,
|
|
 Sz
Ha a nyuszi fűben ülne,
miénk lenne sülve-főve.
|
|
 Gy.
Petőfire emlékezünk,
Nemzeti dalából idézünk.
Itt a tavasz, itt van újra,
történelmi múltba hullva
|
|
 Gy.
az eső pereg, csendesen,
akkor, tudjuk, jól.
hogy ez nagyon kell,
a földeknek, kerteknek,
|
|
 M
Megújult a tar természet, a kopár faágak
büszkén, dús sziromfátyol- tiarát viseltek.
Zsongott minden, az erdő, a rét, dongott a dongó,
zümmögött a méh. - Nézd csak, most reánk figyeltek! |
|
 Gy.
Nem várok semmit csak úgy, hogy magától legyen,
Ingyen szerzett trófeából egy is sok lenne nekem,
Akármit is adjon az ég, azt a kemény munkámért,
Én nem fogok sorbaállni a becsület szobráért, |
|
 Gy.
Te tudod hogy mikor lépj
Nem kell hogy nagyot lépj
Azt hiszem elmondtam mindent
Egy a dolgod hogy dicsérd Istent |
|
 Gy.
Hideg szép fújt, hová lettél,
a trojka állt az udvaron,
mondd csak kedves mire leltél
a vodka folyt a bús havon...
|
|
 V
Örömmorzsát csipegetek,
felkapom úgy ízlelgetem,
átlendít a cudar úton,
nem veszek el, ezt jól tudom. |
|
 V
Barátság párja a fény,
Nap élet tiszta egén,
S ha felhő fölé kerül,
Bízz, egyszer majd kiderül! |
|
 V
Illuzió ami megtévesztett engem
azt gondoltam
örökké tart nekem a szerelem
felébredni egy mély álombol |
|
 Sz
A rakpart alsó lépcsőfokáról
az egykoron volt kék Duna,
/ma zavaros, haragoszöld
színben fodrozó,/ monoton
|
|
 Sz
Rügyek pattannak
Egymás után, szárnyalnak.
Élet kezdődik.
|
|
 Sz
Ha képet festenék a régi időkről,
Köddé vált napok letűnt emlékeiről,
Rajta lennél te is valahol úgyhiszem,
Hiszen te voltál egykoron mindenem,
|
|
.jpg) Sz
Mikor majd a szél szárítja föl
a hajnali harmatot,
s ünnepekkor színes léggömbök
ékítik a magasságot,
|
|
 H
Még emlékezem
nem szűnök meg szeretni
mindig bennem élsz. |
|
 H
Ez több, mint elég,
kevesebb,mint szükséges,
pont, amennyi kell. |
|
 M
Nem, most végleg el kell mennem,
várnak rám mind az újak
velük kell most együtt lennem,
a sok kéz, felém nyúlnak! |
|
 M
Éjszaka az erdőben,
Minden olyan halk,
Mint minden este,
Amikor aludni tér, |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 25. péntek,
Eufrozina napja van.
Holnap Jusztina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
