|
Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
H
Mínusz negyven fokban, csak a havas, hideg jég dominál,
Árokban meleg nincs, melegedésre a jég nem használ.
Élvezik, ha sokat lőnek, puska és löveg csöve melegszik,
Kezüket, hátukat kicsike, halálos hővel melegítik.
|
|
M
éreztem, utolsó sóhaját,
mikor arcát puszilgattam,
az orvos, rám szólt:
"rég halott, nem látja?" |
|
M
odúba befúj
fészket feldúl
fagykeze benyúl |
|
M
A búcsú mily víg!
Virág-hadak!
Lábadhoz hintik
Szirmaikat. |
|
M
Lassan elcsendesedik minden,
szétfoszlik, mint egy röpke álom, |
|
M
Emlèkeim csak régi, múltidéző képek,
Eszembe jutnak néha, ha az ablakon kinézek,
Arcom tükrében látom, és a kép szemébe nézek,
Az utazás végét várom, minek magam vetek véget, |
|
V
Megszúrtál egy hegyes tőrrel,
visszaszúrok, szememmel,
nem haragszom, ne is bőgd el
magad, hiszen szeretlek! |
|
V
Más jelenti ma a mámort
számomra,
unokáim az örömöm forrása,
két gyönyörű szempár |
|
V
Halovány emlék ősködből feldereng.
Tisztul félt homály, semmi nem káprázat.
Fekete hattyú száll, fején glória. Ellebeg.
Dal zúg az Éjben, dicsőít reményt kántálva. |
|
V
Sem hegedűk, sem sípok,
hajad közt eső sem süvít,
a mély, halk éjben
nem hallom hangod, nem hallok semmit... |
|
M
Megálmodtam, démon uralkodott,
hatása alá került bárki,
a gonoszságot és őrületet
nem tudta elkerülni senki. |
|
M
Magába zárva titkon olykor éjjelente
egy ősi jelbeszédre hallgató szelence,
velem repülne itt az égi tiszta térbe,
a régi otthonomba újra visszatérve. |
|
M
Felragyogtam színes bájjal,
Mindenki ízlelgetett mosolyával.
Majd aláhullottam
gyenge testtel, |
|
M
Nem emlékszem arra,
hol, mikor születtem,
nincs okmányom róla,
földönfutó lettem. |
|
M
Elkerült templom.
A pad üres. Nem fázik.
Szívben él Isten. |
|
H
Ne szúrjanak sohasem a szavak,
felelőtlen ne légy, higgy nekem
mindegy az, hogy szavalsz, vagy egy dalban
elmondom az egész életem... |
|
H
A hegy fölött mély-sötét az ég,
az ágyam visszahúzna még.
Az éj elvitte az álmomat,
fejemben gyűjtök szavakat. |
|
H
Nyisd ki a szemed ,
És menj az ajtóhoz,
Ami ott van a tónál,
Ahol régen fürödtünk, |
|
H
Gyémánt csillám ereszkedik
le rám a szürkés felhőből. |
|
H
Már más szelek fújnak most,
Mint legutóbb mikor vihar volt,
Más fellegek takarják el a napot,
Az egész világ megváltozott, |
|
H
Szeretni igazán akkor tudsz, mikor tudsz elengedni
Hagyni èlni boldogan lenni màssal s ezt végig nèzni
Örölük ,ha boldog vagy csak kèrlek szèpen feledni haggy.. |
|
H
Amíg a Föld
forog,
Amíg van fény
még itten, |
|
H
A Külső Kép, mit is mutat?
Ha kéz, vagy láb Vagy, mondd,
vagy épp egy úri kúria,
Hatásod láthatod? |
|
M
Felidézem anyám éber pillantását,
óarany-kék bögrében adott forró teát.
Csizmámról szép lassan olvadozott a hó,
kezemben lapult egy porhanyós hógolyó... |
|
M
Kihalt a kert, ember nincs,
sem közel, sem távol,
minden csendes,
így a csóka nem félt a rókától. |
|
|
|
Ma 2025. augusztus 18. hétfő, Ilona napja van. Holnap Huba napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|