|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Sz
Azt mondják az öregek,
ha Piroska napján hideg lesz,
akkor, még negyven nap,
nem süt ki ránk a Nap.
|
|
 H
Kiálltam a dombtetőre,
sóvárogtam a mezőre.
Mindenütt hízelgett a csend,
sóhaj szállt, még fülembe cseng. |
|
 H
Minden tettnek nyoma is van,
Tétlenségnek úgyszintén.
Ezért kell az embereknek
Meggondolni, mit művelnek,
|
|
 H
Mondják,
hogy halálod előtt lepereg
előtted életed. |
|
 H
Könnypatakok áztatják redőim,
fiatal szívedben még a hév az úr,
de másképp érzel majd ha elmúlik
és kihűl tüzed, tisztán látsz újra |
|
 H
Kórház szaga van az életnek,
mert soha nem volt ilyen
beteg az élet. |
|
 Sz
Ez a mai világ, ha jól körülnézünk,
irritáló fényözön, hangos zűrzavar.
Arcok, fejek, szemek, felvillanó fények,
fülrepesztő zaj, illat. A mozgás felkavar.
|
|
 Sz
Rám hullt az éjszaka fekete leple,
mardos a bánat, a húsomba váj,
ülök a széken a remete csendbe’ -
reményem régen a semmibe veszve,
|
|
 Sz
Szemem világát szinte elvesztem,
úgy vakítja a milliárd
sziporkázó kristály,
|
|
 V
Hebegek-habogok, összehordok hetet-havat,
Egy azonban biztos, az élet nekem nagy falat.
Nincs levegőm, fuldoklom, tán a torkomon akad.
Nincs különbség; élet és halál egy tőről fakad. |
|
 Sz
A mai nap sugara
fájdalmasan csípet.
Csipkedett, mint egy huncut
eleven kisgyerek.
|
|
 Sz
Medrében alszik a folyó,
álmában halkan csobogó
hangja altatja a fürge halakat,
fürdeti a Holdat.
|
|
 H
Már a lépcső se kettesével,
az ivás se reggelig, |
|
 H
Bárcsak esne már a hó! - Hányszor sóhajtottam,
hogy lágyan lepje a földet, úgy óhajtottam.
Jaj! Annyira dideregtek a kismadarak,-
szeretettel óvtam és féltőn dajkálgattam. |
|
 H
Láttalak a patak partján,ahol ruhákat ásztattál,
mostál,csilingelő hangoddal daloltál.
Karcsú derekad meg izgatott,
szoknyádba a szél belekapott. |
|
 H
Roham félóra múlva
Tankok ellen ma újra,
És a robbanás ad majd zenét. |
|
 H
Akkor jó, amikor van.
Most van jól, ideje van.
Itt az ideje, idejekorán van. |
|
 Sz
Hajnali harmatban,
déli napsugárban,
estéli homályban,
éjféli csillagban
|
|
 Sz
Januárban máris péntekre esik
a tizenharmadika,
nem vagyok babonás, főleg
olyasmire, mint fekete macska...
|
|
 Sz
Csodás világ mi körül karol,
a fűzfa lombja fölém hajol,
ülök a parton s álmodozom,
mosoly fest ráncot az arcomon.
|
|
 Sz
Az iskolából bőgve jön ki Szása.
"Csúfolnak mind, hogy túl nagy a fejem!"
Sovány vigasz az anyja nyugtatása:
"A sok tudásod nem fér kis helyen.
|
|
 Sz
Csak egy tea, megszikkadt kenyércsücsök,
a tüdő zihált, kutatta a levegő oxigénjét.
Asztalra kiszórt lencse, egy merész tükör,
mely mutatni merte az öreg csont-kezét még.
|
|
 Sz
Hó borítja már a tájat,
téli reggel, megcsodállak.
Fenyőfáim hó csipkében,
kis madárkám etetőben.
|
|
 Sz
Mindenkinél vendég egyszer a halál,
Ha szól a vekkere, indul, meg nem áll.
De, néha látja, hogy benőtte a fű az utat…
Ilykor megáll és a gondolataiban kutat…
|
|
 Sz
Maszkabál jön, sorakozik,
minden gyerek hancúrozik.
Perdül- fordul, táncot ropja,
libben- lebben a tüllszoknya.
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 26. szombat,
Jusztina napja van.
Holnap Adalbert napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
