|
 Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 V
Rabszolganő vagy kezeim erős gyűrűjében...
Az éj börtönében tartottalak,
mindegyik csókod forró és hosszú volt, mint az álom,
csók nélkül egy idegszálad ki nem maradt. |
|
 M
Ma van ennek ötvenöt éve
és mi még mindig együtt vagyunk,
és remélem még sok-sok évet
mi ketten együtt is maradunk. |
|
 M
Nézhetek bármerre, bármit és bárhol,
mellém suhan folyton a hangulat,
és az a hangulat nem más, mint
lélekatomokból álló te magad vagy |
|
 M
Felszabadító
Had nincs, ima sem segít.
Elmúlás véges… |
|
 M
Az őszi szél néha méla,
máskor vad haraggal vágtat,
cibálja a gyenge fákat.
Letépi a leveleket, |
|
 H
Sugárzó, ártatlan szemeddel,
Önzetlen, tiszta, nagy szíveddel
Néztél rám zöld, eres ruhádban.
Együtt ringtál az ággal, széllel. |
|
 H
Démonok köpnek a levesembe,
Belemásztak mélyen a fejembe,
Bestiaként uralják lelkem,
Irányítják minden tettem, |
|
 H
Csak álmodás e földi téren
Az életünk;
Mint árnyak lengünk útszegélyen,
És eltűnünk. |
|
 H
Csendes az éjszaka
Elpihentek a madarak
Csillagok ragyognak
A sötét ég bársonyán |
|
 H
Fiatal olasz lány,
a Tíberben áztatta lábait
vágyódva kergette
gondolatait... |
|
 H
Nézd az Oriont,
míg van két szemed, |
|
 H
A kialudt toll ma újból szikrázik kezemben,
érveréshez hasonlóan lüktet benne a gondolatom,
hogy sebet tartsak, hegyét a szívembe mártom,
ahova nyíl még nem hatolt, és sebet nem ejtett. |
|
 Sz
Még élő, meg a már holt lelkek, éves találkozója,
Sok koszorú és mécses a síroknak a borítója…
*
Halál kapuja,
|
|
 Sz
Addig jár korsó a kútra,
Amíg egyszer eltörik,
De ha még szalad is hozzá,
Biztos, megháborodik.
|
|
 Sz
Végső előadására készül az erdő
Még egy kis erőt vesz magán a megfáradt nap.
A karmester int, s megszólaltatja hárfáját
Melynek sejtelmesen megsimogat lágy hangja.
|
|
 Sz
Törékeny testem részeit
lelkem vasváza tartotta össze,
életem sorscsapásai
makacs akarattal tönkretette
|
|
 Sz
Megálljatok! Vissza, nyűtt csapat!
Villogó szemmel ki mered ott előre?
Egy őrszem ő, az űzött, árva, dőre,
vad rengések fia, ki bútól sápatag.
|
|
 H
Nyanya, közöttünk jár,
Lökdösve tolakszik soha nem ér rá,
A tojás, s a farhát is akciósak,
Menni kel nem előzheti meg a Marika, |
|
 H
La manchának lovagja,
fantáziája sokakat
túlszárnyalta. |
|
 V
Est, sötét álarc!
Hajnal, csipkézett fátyol…
Suhogó fenyves. |
|
 Sz
Ágyam szélén ül a Halál,
Kínzó fájdalmakkal gyötör,
türelmetlenül vár,
hívó szavamra, neki ez öröm.
|
|
 Sz
Bíbor, borostyán, brokát vörös színű az ég
Majd lassan lila meg lepke- és lagúna kék
Ahogy nézem az őszi hűvös napkeltében
Egyre világosabbá válik fenn az égen.
|
|
 Sz
Nem szép az Ősz,
úgy sajnálom,
pedig nekem
a legszebb évszakom.
|
|
 V
Mi lehet más, mint szél susogása,
arcodat arcom szusszanva várja?
|
|
 M
Azért szeretem a telet,
mert követi a kikelet.
Életben is csak az maraszt,
hogy úgy szeretem a tavaszt. |
|
|
|
Ma 2025. június 25. szerda,
Vilmos napja van.
Holnap János, Pál napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
