|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Korán letört lombok jajt susognak,
gyenge hajtásuk a fiatal kornak.
Kik incselkednek a kéjek kezdetével,
kiváncsiságuk beteltével. |
|
 Sz
Júliusi Nap fénye elvakít,
halvány Hold fénye
szelíden békít.
|
|
 V
Hogyha a léted megszakadna,
lesz majd ki szívből elsiratja;
övé volt mindig legszebb versed,
áldott, hogy így szeretni merted. |
|
 Sz
Az ösvény, a szedres,
az erdő, az irtás,
nyugalmas volt s nem zaklatták
utunkat banditák.
|
|
 Sz
Fagyott bokrokban,
Állat nem tud sátrazni.
Sötét rejtető.
|
|
 H
Izgatottan szálltam fel a komphajóra
Hatalmas volt, mint egy úszó város
Körülnéztem és betértem mindenhova
Minden szép volt, érdekes és csábos. |
|
 H
A Hold vonza a tengereket,
legfőképpen a vágyódó szerelmeseket.
Mikor a Hold megjelenik az égbolton,
szivek gyúlnak a horizonton
|
|
 H
Újra péntek van s lassan kilenc óra lesz
Itt ülök egyedül s behallatszik egy kis nesz
Nem értem de most picikét fáj a szívem
Belefájdul néha a világba az én lelkem |
|
 H
Hajad színe érett kalász,
szemed írisze kéklő búzavirág,
selyem füvek virító pipacsa
égő-vörös szád, |
|
 H
Feszültek idegszálaim
társaságom virtuális
világom itt élem |
|
 H
Amíg a balsorsban letisztult viták
helyett csak az eszmék máglyái égnek,
hiába vétlen itt a tétlen, mégsem
kímélik a belőle nőtt paraziták... |
|
 MM
A madarak leülnének, már pihenni, nem szárnyalók,
De ülhetetlenek a jéggel összefagyott huzalok…
Most mi lesz a madarakkal? Ó, aranyos kis vacogók… |
|
 MM
Híú voltam valamikor ,
nézegettem magamat a tükörbe,
ilyen karakán ,szép fiú nincs
az egész környezetbe.
|
|
 Sz
A tél erős férfikorba lépett,
még közel sem aggastyán,
ámulva nézzük a megfagyott vízesést,
a ránk bízott gyereksereg, bizony,
|
|
 Sz
Csak egy érzés... nincs misztikus, fénylő látvány.
Valami azt súgja nem maradtam árván...
figyel, kísér... vigyáz rám
egy sejtés... valami az egyedüllétben,
|
|
 Sz
Fájdalmam szétfeszít, nehezen bírom,
s miközben esztelen harcomat vívom,
kardéles szavakkal ásom a sírom.
Gyógyíts meg Istenem, hadd legyek gyermek -
|
|
 Sz
Reménykedőn
telnek az évek;
s az a bizonyos
ígéretes madzag,
|
|
 Sz
Talán egyszer mégis. Lehet, hogy sosem.
Mond valamit, vagy csak némán tátog?
Szemet töröl-sír. Biztosan porszem,
vagy olyat képzelt, amit sosem látott.
|
|
 Sz
Kombinálunk, kombinálunk –
látványokat fantáziálunk…
Kombinálunk, kombinálunk –
szimpla helyett komplexet várunk…
|
|
 H
Úgy döntöttem, hogy fa leszek!
Lombjaim majd óvnak, védenek,
gyümölcsöket dédelgetnek,
hűs árnyékomban megpihentek. |
|
 H
A sétapálcás nyárspolgár feje
Panasszal volt kitömve bőven;
Ezüst gombjára támasztotta le,
Miközben ezt kérdezte tőlem:
|
|
 Sz
Ha fellobog a gyertyaláng,
a csöpp meleg lelkekhez ér,
s varázsütésre a falánk
szívkérgen oszlik már a dér.
|
|
 Sz
A távolság
néha drótkötél, máskor cérnaszál.
Erőnlét és várakozás.
|
|
 Sz
Fák csikorognak,
Égető hegyi fagyban.
Csöndes nyugalom.
|
|
 Sz
Hüledezve, lebénulva
Nézem a teleket,
Addig nincs baj, míg messziről,
Látom a képeket!
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 26. szombat,
Jusztina napja van.
Holnap Adalbert napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
