|
 Vendég: 29
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 M
Ha mérem az életem hosszát,
Az évek, az idő pörög,
Nem nappal, nem órával mérem,
De másodperc alatt átélem, |
|
 M
A szívem ha meghasad, éltem ha megszakad,
Kiírok magamból elvetélt dolgokat,
De mi végre keserítem a papírost pennámmal,
Ha már nem bírok a belém szorult bánattal, |
|
 M
Madártrilla, patak csobogása
Napfény, gyerekek vidám kacagása.
Lombos fa hűsítő árnya,
tölgyerdő csodás varázsa. |
|
 M
Madárkák serege jár hozzá szemelni,
Madaras vén Janó - így nevezik sokan.
Ahogy a hideg jön, gondoskodik róluk.
Szegény; de egy biztos: szíve aranyból van. |
|
 M
Kín színpad, tragikomédia, díszlet nincs,
Most értem meg az egészség milyen nagy kincs. |
|
 Sz
Megint szüret lesz.
Még dong a hordódonga.
Finom-bor tartó.
|
|
 Sz
A kertünkben jár az ősz,
festeget, fosztogat.
Ünnepel a spicces csősz,
friss nedűt bontogat.
|
|
 M
Nem zengte át idegszálaidat a hír a
megismétlődött teremtésről:
egy magház meghasadt, s felemelte fejét a rózsaszín csíra. |
|
 M
Esőcseppek játéka,
falevélen ágon.
Aláhullnak, kergetőzve
gömbgyöngyökké válva. |
|
 H
A völgyben a lábam alatt,
csordogál kis kristálypatak.
Fenyő erdő, gyantaillat,
rám meredő sziklafalak. |
|
 H
Sorsomban már nincsen több falat,
De mindig akad aki nagyobbat harap,
Mint az előző ki tőlem kapott vérszemet,
S eljött, hogy megízlelje véremet, |
|
 H
Ha dolgomat bevégezem,
És alszik már a ház,
Éjfél körül gyakran lesem,
Rám hány csillag vigyáz… |
|
 H
habokat hányó hullámok
hátán hintázó hajók
hobbi-horgászok hálóját
húzó harcsa halak |
|
 H
Mennyeknek méhe szült Téged,
Isteni szépséged. |
|
 Sz
Veled sétálni oly szép,
Mint egy virágzó rózsa kert,
És a szerelem nem ereszt,
Mert érzem,hogy így jó,
|
|
 Sz
Nemcsak a tűznek van fénye,
mit kandallóban táplálsz,
nem csupán remek ékszernek,
melyet birtokolni vágysz.
|
|
 Sz
Az őszi napsütésben,
harmatcsepp csillog a fűben,
olyan csodásan szikrázik fénye,
mint gyémánt a diadémben.
|
|
 M
Különös érzés
olyan fotóra nézni,
melynek arcát már nem lehet
években mérni. |
|
 M
Bús költőnek már az is fáj, ha
Szelíden vállon üt a hó,
Most átöltözik a hajam is,
A tündéri észt takaró. |
|
 M
Legyen öröm minden napod
mosolygós szépséges arcod |
|
 M
Darvak az égen; messzire szállnak.
Ősz szele járja az árva határt,
ritkul az éltes lombja a fáknak,
gyűlik a földön a sárga palást, |
|
 M
Nyáron perzsel, kacarászik sugara
illatát ontja ezer színű rózsa.
Ablakom alatt rigók fütyörésznek
ifjú bagoly huhog, erdő tudósa. |
|
 M
Kiálts újra értem, hogy a mélyben is megértsem,
Légy újra minden álmom és minden reményem,
Ragadd meg a lelkem és ragadd meg a szívem,
S életszìnű fehér ruhámat újra felöltöm érted. |
|
 M
Rozsdavörös elhaló levélszőnyeg,
dércsipkés ágak élednek a széllel. |
|
 H
Pásztorórák,
félvesejtett szerelmek,
könnyű szélben
kibomló,puha selymek. |
|
|
|
Ma 2025. június 25. szerda,
Vilmos napja van.
Holnap János, Pál napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
