|
 Vendég: 23
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 Sz
Rozsda és arany csörgedezik az égből,
az üres utcákon a sóvárgás szőnyege,
a késői ősznek halál-sárgás-pirosas a leple,
szomorúságból és vérből szőtt levelek díszítik.
|
|
 Sz
Földanyából a mag kinő,
anyja méhéből csecsemő.
Itatja víz, érleli Nap,
táplálékot, levegőt kap.
|
|
 M
Csábít egy virág pompás színeivel,
szirma magába zárt, nem enged el.
Elvarázsolt, szívem neki ígértem,
együtt ringunk boldog szerelemben. |
|
 H
Bocsáss meg Istenem sok esélyt elengedtem
Magamban nem hittem s előre nem terveztem
Bocsáss meg mert mindig nem tanultam meg
Te terved a lényeg sajátom jobb ha elég |
|
 H
Hoszú úton jártam eléggé elfáradtam.
Betértem egy kis kocsmába egy pohár
borocskára. |
|
 Sz
Piros rózsás álmaimban,
ráérősen, komótosan
egy kék pillangó elterült.
Összeragasztotta vékony szárnyait,
|
|
 Sz
Csendesen múlik a nyár,
Kopogtat az ősz és már
Reggelente érezni a közeledtét,
Hűlni érzem bőrömön nyár leheletét.
|
|
 Sz
Akkor, magam sem gondoltam,
hogy majd egyszer, tán ideérek !
Szavakból építek,szépeket Nektek
Nehéznek tűnt akkor,lehetetlennek
|
|
 M
Ha körülményeink váltója megdermedt,
hosszú beszélgetés lassan kioldotta.
Mozdonyunk a munka volt, fogta kezünket,
új kottához mindig párosult új nóta. |
|
 H
Már elnyíltak a tavirózsák,
a kiszáradt tavon csak a csillagok tükröződnek,
a száraz tóból rét keletkezett,
s a csillagokból szentjánosbogarak. |
|
 H
Öröktől kedvelt almafa,
mely Télen is terem,
az égboltról két hírvivőt
lecsalt egy reggelen; |
|
 Sz
Testem részévé lettél,
már nincs külön te meg én,
egymásba forrt a lelkünk,
virágzó fává nőtt szerelmünk.
|
|
 Sz
Tenger vad haragja,
Nagy-nagy víztükrön hintázgat…
Senkit meg nem kímél.
Sietős vágy hajszol hozzád,
|
|
 M
Csipkefüggöny hull a hóból,
jég ropog a fagyos tóból.
Dermedt hóember őrzi a teret,
répaorrát csipdesik verebek. |
|
 Sz
Én ezresekben számolok,
nem kell más milliárdja,
ők gerendázzák a jogot,
engem sebez a szálka,
|
|
 H
Annyira jó nekem! Néha még félek is
attól, hogy sorsszelem felkap, és messze visz,
elsodor vad heve tőled majd messzire,
s nem leszek boldog már sohase ennyire. |
|
 H
Ültünk a padon szótlanul.....
néztük egymást
változatlanul.Szerettem
volna kitalálni a gondolataidat, |
|
 V
Hé, te szellő!
Mit hozol magaddal,
a citromfüvek illatát?
Jól tudom messziről jössz, |
|
 H
Amikor esti sétautam
a távolabbi szomszéd házánál vezet,
eszembe jut a rég-volt életem.
|
|
 M
Ködbe zárt hajnal.
Pirkadat, alig látszik.
Fázós vándorok. |
|
 M
Na de Miska azt húzzad csak,
még ma éjjel megforgatlak,
elhagyod a nadrág szárát
csókolod a babád száját! |
|
 M
Földhöz simulva, gyengéden betakar,
zimankós téli fagyot elzavar.
Tovább éltet, megbújhatsz alatta,
álmodozva várva az új tavaszra. |
|
 Sz
Kisgyermekkorától így volt,
Talán véletlen alakult?
Lehet, a Sors így rendezte,
Mindenki mögé rejtette.
|
|
 Sz
Ezt tudom nyújtani, szerelmem, -
egyre kevesebbet;
nem gürcölök, mégis emelkedem…
Elragadt e karvaly este!
|
|
 Sz
Egy falevelet felejtett itt az ősz,
egy csillagot takart el a tó vizén,
s az ősz asszonya a Hold
ezüstöt szórt a felszinén.
|
|
|
|
Ma 2025. június 26. csütörtök,
János, Pál napja van.
Holnap László napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
