|
Vendég: 20
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Sz
Amikor leszáll az est,
szívem, lelkem Téged keres.
Hol vagy, merre jársz?
Gondolataid néha nálam járnak?
|
|
M
Szorongó emberek
áradó erőszaktól rettegnek.
Védekezésre nincs elég erő,
a föld óriás temető. |
|
M
Fényes Főkötője,
fényes Arca is,
fényes a Bibéje,
még ha néma is! |
|
H
Keskeny út lábam alatt a hegygerincen,
sziklák ködbe vesző csúcsa felettem.
Nyugalmat kerestem, találtam E helyen,
a Tátra levegője gyógyszer nekem. |
|
M
Nem hat már rád semmi embernek való?
nem érzed mit jelent, szeretnek, ha jó!
Elvesztél milliónyi kis szerep között
lelkedbe csak rideg közöny költözött... |
|
M
Mária, szenttűz,
liliomzápor,
József Isten-
csiholója… |
|
M
Aztán – ó pillanatnak réme!
Egy üst nyelt el váratlanul,
Majd onnan egy varázsütésre
Repültem föld körül vadul. |
|
M
Az a pár pillanat sok fájdalmat okozhat
Gyengébbnek a szive megszakadhat.
Az egyik a szivét örökbe adta,
A másik csak tétován eldobta. |
|
Sz
Semmi rá-ráhajlik valami hátára.
Tehetetlen halként nem vetett még partra.
Rám rótt időfolyam önellentmondása
gondolatként sem indult ellenem harcba.
|
|
H
Boldogságom és örömöm tengere,
feléjük árad féltőn gondolatom,
unokákra kedves gyerekeimre,
ők is nagyon szeretnek, így gondolom. |
|
H
Ifjúságom tüze lángolt,
arattam ahol tudtam, dőlt
a rend, sokszor már
alig bírtam. |
|
V
A csillogó csillagok lassan kialszanak,
míg a Nap, jövedelmezőn,
egy óriás felhőn,
szövögeti aranyhálóját.
|
|
MM
mikor az alkotó képzelet fényes
szitáján szavak ringanak,
a feleslegesek semmibe hullanak |
|
MM
Mint régi nagy mirákulum,
úgy elfáradt a Nyár,
mi Júniusban történt mind
mesének tűnik már. |
|
Sz
Haza mennék, de nincs hova,
magányos vándornak nincs otthona.
Bejártam a fél világot,
láttam sok szebbnél szebb tájat,
|
|
Sz
Hullik a fákról
az őszi levél,
messzire viszi
a viharos szél.
|
|
M
ismerős dallam felhangzik halkan
tiéd e lágy szerenád
lesz még új tavasz, virágos, ravasz
ne gondold, hogy mese tán... |
|
H
Van nekem egy jó barátom,
itt lakik a szomszéd házban.
Ennem adott, ha éheztem,
egy kabátot, hogyha fáztam. |
|
H
Egyre kevesebben lesztek barátok,
valamikor de jó volt nézni rátok.
Megosztottunk mindent,bút,örömöt,
volt aki boldog volt,a másik csak nyögött. |
|
H
Jegenyefámon fészket rak a Hold,
s az éj fekete hollóként kirepül,
csillagok esnek ki szárnyai alól,
s lassan a kuruttyoló békák hangja elül. |
|
Sz
Fáznak már a levelek,
Én is beleremegek,
Szeptember 20. Ősz beáll,
Szél a fákon szalutál.
|
|
Sz
Ősz lett, megjött, levélgyűrőn-izzó, szent harag.
Szerettük a meleget, ellene ez fakad.
Viharok várhatók, zajjal jön az ősz, mint rém,
Lesz majd sok eső is, bár mindezt nem szeretném.
|
|
Sz
Vénebb vagyok, mint illenék,
lesem a kezem kék erét,
ölembe veszek pár betűt,
úgy három szóköznyi derűt,
|
|
H
Vízben a Hold útvonalát
másképp értelmezik,
Etruszk csillagot vallatnak,
Bálványt élesztve így.
|
|
H
Mit ér a tétlenség bűnét naponta gyónni,
a feloldozás ugyan kinek és mit segít?
Lelkesít e az igétlent szavakkal fedni?
Elengedni, veszni csak úgy... lemeztelenít.
|
|
|
|
Ma 2025. június 26. csütörtök, János, Pál napja van. Holnap László napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|