|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
Elvesztettem reményem,
Mert elszúrtam az életem. |
|
 M
Orchideáim megleptek,
egyszerre tizen felébredtek.
csodaszép látvány volt idáig,
de egyszer minden elvirágzik! |
|
 M
Érezni is felesleges,
egész életem üres lesz.
Kicsurgott a sok rossz emlék,
nem maradt, amit felednék. |
|
 M
Drága Mamusom ma van a születésed napja,
Gondolj sok kellemes pillanatra, |
|
 H
Magyar vagy!
Büszke a Kárpát-honra, míg őshazádban az
örökös szelek bontanak jurtákat a sztyeppéken,
valahol még gének hordozzák Árpád népét,
|
|
 H
Vajh’ lecke nékem mindez a dolog,
Min okulnom kell egyre gyengülőn?
A tapasztalat haszna, mit birok,
Tán nálam ifjabbaknak még bejön. |
|
 M
Bár sokan életüket vesztették,
Az áldozatokat sosem feledték. |
|
 M
Elmondani nem tudom,hogy
mit érzek ezen a napon,a
gondolat megáll,sírni szeretnék
de már nem tudok. |
|
 M
de mikor jött;
elhallgatott szél, |
|
 M
Népek haltak ki, népek vándoroltak,
nyugalmat, hazát keresve, vánszorognak
ma is milliók, gyilkosok elől futnak,
|
|
 M
semmi más csak a virrasztó lelkek
Rákóczira harsonára kelnek
a rádió hangja nem recseg
vézna tornyok állnak harangszurony |
|
 M
Elveszik a türelem
előjő a kìnzò gyötrelem.
Könnycseppek formájában vegyülve
Mélyenszántò gondolatok bugyrában megszületvén |
|
 M
Eljön-e majd az idő, egy új század,
mikor a seb mind két oldala lázad,
fiaink utolsó vérig indulnak a harcba,
amiből béke lesz ,mi e testet összevarrja? |
|
 M
Sorsunkat előre meghatározták,
a csillagokban megírták,
"látók" megérzik |
|
 M
Leszakított nemzet részek, mint anya karjából a gyerek!
De mi égetjük az emlék gyertyát a szívekben, emberek!
A hazánk csonka lett és ez már csak történelem,
De én belül, ezt mindennap átélem bensőmben. |
|
 M
A gyémánt szállítást
Bolíviáig száz
Csapás is érheti; |
|
 M
Ma olyan lelkiismeret furdalásom van,
mert alig foglalkozom veled,
|
|
 M
Csak néztem rájuk kérdőn, éjsötétben,
Aztán megint magamba itt lenn:
Jaj, napjaid hogy tölthetted te tétlen? |
|
 M
Hazugságból építetted várad,
nem gondoltad, egyszer összedől,
nem érezted, hogy én otthon várlak
"dolgozott" a szilaj őserőd! |
|
 V
S a csóktól részegülten versbe fontalak,
te, költővé avattál - Múzsacsók az ár -,
a szín, az íz, az illat, bőrödön maradt,
s csak annyit súgtál halkan; minden visszajár! |
|
 V
Gyalogoltam az élet országútján
míg elém tárúlt a mennyei látvány.
Szemem megakadt egy nagy táblán:
Mennyei bevásárló,minden kapható. |
|
 V
Lustán dorombol bár,
mégis félelmesebb
Nápoly Gránát Fogú Etnája most;
nem nyugtat csendje sem. |
|
 V
Szeretnek az emberek,
úgy ahogy Te őket?
Ezen néha elmerengsz,
adod, mit várnak Tőled? |
|
 V
szólepedőkön hűlő kézzel
a gondolatot markolom
álmatlanul ájulok hiányodon
amikor késve kisiklik az éjjel
|
|
 M
Kék ölel feketébe,
és fekete a kékbe,
alkony mártózik meg
a Tisza vizébe, |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 27. vasárnap,
Adalbert napja van.
Holnap Vencel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
