|
 Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 V
Az általánosítás nagy hiba,
aki mégis ezt teszi, ostoba.
Ha többségi akarat határoz,
a kisebbség megalázott. |
|
 M
Élethű kép, nem lát így más,
minden részlet mélyről fakad.
Hagyom, hogy röpülj! Nincs tiltás,
mert így akarlak, szabadnak... |
|
 M
Néma táj, sötét ég,
Köd mereng a fákon,
Eltévedt árnyékként,
A pusztaságot járom, |
|
 M
Üsd sírkőhöz arcom,
ezüst!
Félek. |
|
 V
Emlékezz! Nagyjainkra kik
kiálltak a gátra,kiknek -e haza
többet jelentett,mint
bármi más ebben a világban. |
|
 V
- Te vagy az,
aki konokságoddal
Krisztus testén
összeforrasztod
a sebeket! -
|
|
 M
Két karodban boldog lét az élet,
némaságunk szent, igaz beszéd,
szép szemednek fénye messze réved,
szívünk ver csak ősi dob-zenét. |
|
 M
Kinyitom a szemem,
végtelen kékség vesz körül
vagyok puha fehérség
kívül-belül. |
|
 M
Álmodozok én, szabadságról, jólétről,
De mindez függ valamitől, mitől, mitől? |
|
 M
Szívem feltámad hevesen
És ordítva ront utánad,
És ellepi az őszinte bánat,
Hogy nincs remény. |
|
 M
Neked nem lesz otthonod
Sem papírod, se ceruzád,
Idegen bácsi, és néni lesz
Apukád, és az ANYUKÁD! |
|
 M
Vakmerőn fél gondolatok,
tiéddel ötvözöm, élem.
Kell egyensúly, támaszkodok.
Egy meg egy s a mű végtelen. |
|
 V
Ünnep van!Ünnep van!
-kiált fel egy virág,
s tengernyi kis szirom,
nyílik e hang hallatán.
|
|
 V
Mondd mi a különbség,
Vágy és álom között,
Ha az elérhetetlenség,
Falába ugyanúgy ütközött, |
|
 V
Egy Sarkkör menti kis virág,
Mert hűs volt otthona,
Elindult délre, vándorolt,
S ámulva ért oda, |
|
 V
Az első tavaszi napon
Fény táncol az ablakokon. |
|
 V
Terólad, és a méregről,
a méhekről, és a magasságos égről,
betűkkel írok egy mesét,
mert az ami van, ki nem mondható beszéd.
|
|
 M
Az élet nem könnyű,sok a csalódás,
belebukni valamibe nem szégyen,ha
újból tudod kezdeni az neked az érdem. |
|
 V
Azt hiszed minden más,
Pedig ez az álom világ.
Nincsenek repkedő pillangók,
Csak epekedő hernyók. |
|
 M
Mocskos lepedők a felhők,
kivillannak itt-ott világos szeplők.
Robot-rakéták mossák szüntelen,
tüskés kefével kilyuggatják, bűntelen. |
|
 V
A sarkvidék kis virágszála,
elvétvén az irányt,
elvándorolt a messzi délre,
s zavarodottan állt |
|
 Sz
Lelkemben a csend képlete,
de mindennap nyitok ajtót.
Ez itt a világ közepe.
Folyton nyíló, változók.
|
|
 Sz
Csirregnek a madarak,
csőrük csippjén rügy fakad,
ringalózva táncra kél
füttyös taktussal a szél,
|
|
 M
Már öreg vagyok, de döntöttem, még húzom a jó, nagy igát,
Viszont, én már nem én fogom eltüntetni az élet mocskát…
Inkább, esténként megsimogatom a doromboló macskát. |
|
 M
A szakadék szélén, felém nézel,
Én a sötét mélyből vissza rád,
Nyújtom kezem de nem érhetlek el,
S te sem juthatsz le hozzám, |
|
|
|
Ma 2025. július 01. kedd,
Annamária napja van.
Holnap Ottó napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
