|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Nyárelői késő délután van,
ó-aranyban fürdik már az ég
amott nyugatra a domb oldalában,
itt pedig nyílnak az estikék. |
|
 H
Ó, hogyan is énekeljek, ahogyan hozzám illik,
amikor a mindenem vagy, számomra a legjobb,
és mi haszna az imádkozásnak,
amikor az ima teérted van,és teérted vannak a hangok. |
|
 H
Az élet, milliók óriási almafáját
az éhes emberek körülállják.
Mindenki megpróbálja elérni a saját almáját. |
|
 V
Magamban ülök a fedélzeten,
oly jó érzés egyedül lennem.
Csak a csend amiért ide jöttem,
távol az emberek zajátol, |
|
 V
Nem fogom hagyni magam,
hogy festett szépségükkel felkavarjanak a múzsák,
magával az éggel foglak feldíszíteni,
bármilyen dicső, csak dicsőségben érhetem el.
|
|
 V
Boldog homokszemcse oly' gyorsan görög a játszótéren,
Felismerte, már fújta erre a szél, nem olyan régen.
Fújta őt mindenfele, nem akad fel ily' semmiségen. |
|
 V
Az első szerelem
életünkben a legszebb,
ha elrontjuk egyszer,
többé ilyen nem lesz. |
|
 V
Minek a szó, ha nem hallgatják,
minek a vers, ha nem olvassák?
Minek a bánat és az öröm,
ha nem változtat a közönyön? |
|
 V
Hűst adó est mentéjén haladva,
enyhülésre feszül létem kedve,
úgy miként a csend fénye a falra,
s látom mint lop bíbort tenyeredbe. |
|
 V
Alkotás lázában lüktet a halánték,
áldás vagy Költészet, kegyelet, ajándék;
templomom, oltárom, gyönyörű áhítat,
fenséges zsoltárod varázsa átitat. |
|
 V
Örülj, hogy ott ül képeden
Az orrod, s nem egyéb helyen,
Mert ahol nincs, ha ülne ott,
Lenne rá okkal panaszod.
|
|
 V
Valaha szerettem, volt mikor temettem, virágok nyílnak síron,
néhány szó megmaradt, lelkemben megtapadt, múlt-időm visszahívom,
zaklatott képzelet fest fekete eget, harcomat magam vívom.
|
|
 M
Lépj hajlékomba
Jézus urunk
Áld meg asztalunk |
|
 M
A Jókedv föld fölé emel
Szélként, s oly helyre tesz,
kimondani azt nem lehet,
milyen csodás hely ez; |
|
 M
a visszanyelt könnyem, mondogatom: bírd ki!
de inkább gondolom telve félelemmel:
milyen gyönge bábbá változhat az ember. |
|
 M
Kegyetlenül elrontottam az életem,
Csak rossz döntéseket hoztam életemben. |
|
 M
Amit kap, magával viszi,
Boldog lesz, vagy keseríti,
Nem jó szomorúságban!
Legyen szép az ő álma! |
|
 H
E hely, mely őrzi titkod,
Emlékek bús tere;
Elnyelni engem itt fog
A könnyek tengere.
|
|
 M
Háborgó habok hátán
hányódó gumicsónakok,
háborúból menekült árvák
tömörülnek ott. |
|
 M
A csúcson áll a nagy madár, a szép regénk,
a múlt. A szárnya oltalom, vigyáz reánk.
Remek helyet talált az ősi nép, s belénk
kódolva tűz-hevét, ma már miénk e láng. |
|
 M
Megsárgult fényképek
Kezemből peregnek
Megsárgult fényképek
Hosszú életet őriznek |
|
 M
Te, aki dísze vagy a szelíd természetnek.
és szelíd reménye a tavasznak,
rügyekbe ásod szerelmed virágait,
aki mindent szétszór, toprongyos alak vagy. |
|
 M
A pótolhatatlan percek
Fakó lángja égig serceg. |
|
 M
Emlékezve a történelemre,
Görög légiók hatalmas ütközeteire.
Kik uralták a messze térséget.
Nagy Sándor,kitöl a világ rettegett. |
|
 M
Ma negyedszázados az Edina,
Holnap már oviba megy a lánya.
Elköltözött, éli az életét,
Mikivel tapossa... élet vízét… |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 27. vasárnap,
Adalbert napja van.
Holnap Vencel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
