|
Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
M
A "NEMZETI DAL"-t
Petőfi Sándor is esőben szavalta,
a nagy tömeg ernyő alatt hallgatta. |
|
M
Amikor elkezdte a sort,
egy ezer éves álma volt,
hogy haljon-éljen itt, ha tud,
veszítve harcot, háborút. |
|
M
Persze, hogy létezik kincsem,
figyeld csak a pillanatban,
ott lapul a lélegzetben,
veled van a gondolatban. |
|
M
Az évek aztán megindultak,
Szigorú rendben idomítottak,
Sok sok mindent megértettem,
De a lényeget talán még most sem, |
|
M
Lovagokról, hősökről már csak regélnek,
médiák világ- cirkusza kell a népnek.
Kardot azért ránt, hogy elvágja a torkod,
az emberszeretet mára csődöt mondott. |
|
M
Rabok vagyunk, nem szabadok!
Most jött idő… válasszatok! |
|
M
Büszkén gondolj őseidre,száz csatában küzdő
hősökre,kik e hazáért vért áldoztak.
Békés otthont biztosítottak. |
|

Eleink haltak,
Küzdöttek...
Megérte?
Értük a kokárda, |
|
M
Tudnom kell, tudok-e virágba borulni,
rózsaszín, önmagát kibontó szirmokba,
s akkor karoddal vegyél majd birtokba. |
|
M
Ébred a hajnali fény, bíbora égi varázs,
mennybeli lángragyogás, tűzszeme, mint a parázs.
Nézem az ablakon át, s áldva a Nap melegét,
álmosan így iszom én reggel a mélyfeketét. |
|
V
Konok vagyok, eltökélt,
gondolom egy számvető király –
a Nap,
gyermekének elfogad. |
|
Sz
Meglehet, tavaszom vagy...
Földalatti álmok csírájából törsz fel,
és együtt frissülsz a cseresznyefa törzzsel,
bennem borulsz zöldbe,sárgába,fehérbe,
|
|
M
mellkasodat mellkasomra
mintha bőrünk ruha volna
szívveréssel simogatni
érintéstől kipirulni |
|
M
Amíg létezik a nemzetnek múltja,
fiatal öregnek a kezét nyújtja.
Gyöngül az elfogyó gyertya lángja,
lobban egy másikon újra gyúlva. |
|
H
szép pillanatok
elszállnak, de maradnak,
mint a madarak.
|
|
M
Százezrek haltak érted szép magyar hazám,
ma értük rebeg hangtalan imát a szám.
Zsarnokság verte le a szabadság harcot,
vesztes csaták hősei előtt fejet hajtok. |
|
M
Úgy búcsúzom tőled, mint egy igaz barát,
mert nem sikerült ledöntened szívem erős falát.
Pedig szívem érzi, hogy többet szeretnél,
talán egy másik életben több is lehetnél. |
|
M
Idő és tér mind megszűnik,
A józan ész határa eltűnik,
Ebben a világban mindent lehet,
Bármit megad nekem a képzelet, |
|
M
A kis szívedben ring-e hűs patak,
Partján virágmezők,
Hol isznak félénk madarak,
S az árnyak reszketők? |
|
M
Ne sírjatok utánam,én
elszenvedtem
az életem,
itt, |
|
M
Kis szívedben a patak él-e még,
hol szégyenlős virág,
s félénk madárka jót ivott,
s úgy félt az árny-világ? |
|
M
Hallja a hízelgő, bársonyos hangot -
az anyja hiánya hasít bele,
s a lelke míg vívja az ismerős harcot,
szívét a fájdalom tölti tele. |
|
V
Voltunk, vagyunk, leszünk
Születünk, élünk, meghalunk
Talán egyszer feltámadunk
Vagy csak reinkarnálódunk.
|
|
M
Jön a medve, dünnyög, morog,
Mérgesen a sor, a rétre futott. |
|
M
Magyarságunk szimbólum színei,
piros mely az erőt jelképezi,
fehér, a hazához hűséget, zöld a reménységet,
ezekkel töltjük meg, a nemzeti ünnepséget. |
|
|
|
Ma 2025. július 01. kedd, Annamária napja van. Holnap Ottó napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|