|
Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
V
Egy felhőn ülök, lábam a semmibe lóg,
a látvány még evilági, szomorú-szép.
Furcsa, délibábszerű pokolvíziók...
művészi lélekrajzok, hideg szürkéskék... |
|
V
M'ért oly' nehéz kimondani
azt a szót, hogy köszönöm?
Szótáradban nem szereplő?
Ezért most én gyötrődöm. |
|
V
Kicsi ország az,de a benne élők
nagyok,sokszor csodákat művelnek,
amiken a világ csak néz,mert
elhinni nehéz,milyen sok feltaláló
van abban a kis országban. |
|
V
Jégcsipke lebben
szél muzsikál,
kísértő fényben
fürdik a táj. |
|
V
Minden odú foglalt, eladva az erdő;
körbenéz a mókus (világjárt tekergő) -
adjatok egy zugot, ahol megbújhatok,
annyira fúj a szél, fülem bojtja vacog. |
|
V
Mint a havas latyak,a járdán,
mit megtalál a napsugár az enyhe .
Vagy lassan gördülő könnycseppek,
pirosra csípett bánatos pofácskán..
|
|
V
Eltúlzott mélység, magasság,
életstílus, elfújt gyertyák...
A járt út jeltelen, fénytelen,
sötétben suttogott : Istenem.... |
|
V
Belenézek a tükörbe,
hol van az a csillogás?
Mikor szemeim ragyogtak,
mindenki mondta "míly' csodás!'
|
|
V
A fák még alszanak.
Eloson a zord fagy
az éj leple alatt.
A tél nem fehérlik. |
|
V
Táj rózsáll az éjszaka
tej-üveg ablaka mögött
úgy fejti le láncait
a Nap mint |
|
V
Száműzetésed ama tizedik telén
sosem engedett el téged a hideg
és az éhség éjt-nap fájt bensődben
miközben haldokló szájakból |
|
V
Szél támad a messzi Múltból,
A Föld - naiv gyászdalt dúdol... |
|
V
Értem én,
de Te hallod –e, hangom,
ott messze távol?
Van-e értelem,
|
|
V
A titkok várában
a titkok tokban bujdosnak,
mint a szerzetesek zárdában zárkóznak.
A titkok sötétek, nem fényesek, |
|
V
Kora hajnal volt még,az erdő világa csak
lassan ébredezett,mikor egy korán kelő
indián harcos a tenger felé nézett.És amit
ott látott,nem hitt a szemeinek,az ámulattól |
|
V
M'ért változtál, nem értelek,
hol a régi éned?
Pedig én még úgy féltelek
őrizek egy képet... |
|
V
Hát… szervusz, ismét! Régen láttalak.
Hiányzol újra, most is. Hogyan is szólt a ”Yesterday”, a ,,Tegnap”?
Nevetségesen naiv vágyódásom társaságodra évekkel ezelőtt
Ugyanígy, követelőzően dörömböl bensőmben, felélve az erőt |
|
V
Elvisz egy pillanat alatt
Mielőtt agyam bekattan a gondok alatt
El is húztam messzire, egy másik földre
Ott éltem szürke életem |
|
V
Egy más korban ébred, kerekedik szeme.
Betonúton lépked. Hol a sok jegenye?
Koppan a csizmája. De jó, nem lett sáros.
Városnyi kúria s mind fénylőn látványos. |
|
V
Ősz végi nap. Pár hópihét
hintvén telet jelez;
egy pár ősz szállal te is épp
így kapsz előjelet. |
|
V
Kérted tőlem kedves,
jósoljak neked.
Nyújtottad felém tenyered.
Jövőd ígéretes, |
|
V
Színehagyott Emléked fakóbb,
mint a köd takart, gomolygó égbolt
rejtőzködő tétova napsugarak
reményvesztett próbálkozása,villan,
|
|
M
szükség van növényre
orvos írná vényre
ne költs patikára
ültesd ki a kertbe |
|
M
Jött hát két év nekem nem maradt más
Csak a magány volt az egyetlen társ |
|
M
Eladta Szera Li-t egy gésaháznak
Aki nagyon tetszett a madámnak |
|
|
|
Ma 2025. július 04. péntek, Ulrik napja van. Holnap Sarolta, Emese napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|