|
Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
M
Vár az este már. Meleg szobánk a nászhelyünk.
Két szemed tükör, s ha tiszta fénye rám ragyog,
újra élni kezd a vágy. Szeretve vétkezünk.
Rőzselétemet ma lángra gyújtja két karod. |
|
M
Szép új világ amiben élünk,
ahol egy gépezet programozza az életünket.
Mindenki a képernyőt nézi,
onnan tudod meg,hogy mi a jó,mi nem |
|
M
Fiamnak ismeretlen!
Magyarnak: holt katona.
Postásként alakja hűségeskü –
családunkra szellemet vet. |
|
M
Felkínált, egyenként letisztogatott.
Egyszerűk, vágyszülte, gyermekálmodta.
Illúzióba zárt, sorsbénította,
szendergő, időtálló gondolatok. |
|
H |
|
Gy.
Majd, ha síromat
ily csodálatos fehér
hólepel fedi,
akkor már nem fáj semmi, |
|
M
Angyalból ördög, mondd hogyan lehetnék?
Talán úgy, talán ha újra születnék!
Mennyivel jobb lenne, nem fájna semmi
nem lenne bajom sem testi, sem lelki! |
|
M
Nincs más próba, hogy hited hit legyen,
hitetlenkedve kell eltűrnöd, s tényként tenned,
előrelépni a bűntudatban! |
|
M
A Tisztelet a mai világban több helyen hiánycikk,
Egyes emberekből hiányzik,
vagy bennük nagyon mélyen lakozik, |
|
M
Megjött a téli zegernye,
Fagy kopog, szakad a hó,
Vén Idő rianásában
Múltakat idéz a Szó. |
|
M
Egyszercsak azt vettem észre,a láthatárnak
nincsen vége,mire odaértem újabb kép tárult elémbe,
s előlről kezdhettem az utat,
ha lett volna erőm végigjárni mindazt |
|
M
Csupasz ágon gyászos varjak,
élelem után kutatnak.
Hó takarja be a földet,
a sok madár ezért csügged. |
|
M
Kincs voltam, azt ugye tudod,
éreztem a lelked
de az eszedbe nem jutott
elveszíthetsz engem! |
|
M
Súlyos esőfelhők borítják a fejem.
Futok, ülök, megyek, nem lelem a helyem. |
|
M
Emlékek intenek felém,
kezem simítja arcodat,
fájdalom körme mar belém.
szívemnek sebe felszakad. |
|
M
Ahogy megyek,mendegélek,egy öreg satrafa jön felém,
bottal a kezében,majdnem belém botlott szegény.
azt gondoltam elveszítette az egyensúlyát.
hamarjában megkaptam a karját. |
|
M
A „természet” mi más:
Domb, mókus, délután,
Poszméhe, napfogyatkozás, |
|
M
Míg míglen hogy
az éji Hold fenn! holdasan ragyog.
Árny-örökségben maradék vagyok. |
|
M
az új évben mind ok lehet
hinni: az Úr tenyérbe vett,
s mosoly fakadjon szádra! |
|
M
Minden, mi látható –
a hegy – a napsugár –
mókus – éj - a dongó –
sőt – minden égi báj – |
|
M
Tiszta minden, házak, kertek,
utca, udvar és a veteményes,
fehér hótakaró borítja
a szőlőskertet és gyümölcsöst. |
|
V
Újrakezdem? Nem folytatom?
Nem a naptár szabja léptem.
Az éjjel nem lesz nappalom,
számít, amit már megértem.
|
|
V
Szenvedélyek gyilkos átka rajtad,
őseidtől génjeidben kaptad.
Ne igyál az ördög méregpoharából,
kérve-kérlek, rimánkodtam százszor. |
|
V
Össze-vissza tekeregtél
vágyad űzött bárhová
rád néztek, Te már remegtél
erkölcstelen vágy dobál... |
|
V
’Az emlékezetben a helyén maradtak a tárgyak’,
pontosan úgy, ahogy ott hagytam – új tulajdonosának.
Nem ott hagytam, legyek pontosabb! |
|
|
|
Ma 2025. július 05. szombat, Sarolta, Emese napja van. Holnap Csaba napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|