|
Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
V
Esőben, jégben,
szemben a széllel,
szakadék széle,
illatos mélye, |
|
M
Lelkem imája,
Halkan, csendben jön elő.
Esdés magányban . |
|
V
Varjak serege szánakozón károg,
szárnycsapások, mint vészjósló fellegek...
Versengenek tán, mint gyászos itészek...
a balsors az, mi ágakon kuporog? |
|
M
Örömkönnyeket sír fátyolos szemem,
karomba zárhatom újra gyermekem,
gyengéden simogatja szeretetem. |
|
M
Emlékezzél csak a szépre,
volt, azt ne is tagadd
nézz a szikrázó szép égre,
borús felhő halad!
|
|
V
Majd kilobban, mérgét hányja
édesapám rózsalángja.
Szüleimnek temetője –
házunk siralom hazája. |
|
V
Nem tudom kivárni az alkalmat,
olyan rég volt,hogy
csókoltalak. |
|
V
Hópötty a fán,
Hógolyó-s ág
Szirmot is bont,
hóvirágom... |
|
V
Megfagyott béka az úton.
Nézne, de nem tud az árva,
két szeme csukva, s a fagytól,
szája örökre bezárva. |
|
V
Temetők, ti nyugodalmas kertek! –
nehéz-szagú kemény területek
árny-mosó esők utáni
felparcellált csend-övezetek. |
|
V
Oda van a szépség,
Meg a fiatalság,
Olyanná változik,
Mint korhadó faág!
|
|
M
Tegnap fehér kötényét ráadta,
ma áztatta könnyel. Siratta tán? |
|
V
Fiatal vagy kisfiam, tedd le azt a piát,
nincs anyád, ki rád szólna, óvná a fiát,
fogná mindig két kezed, mutatná az utat,
bánat rágja kis szíved, feledd a múltad! |
|
V
Minden hiába!
Lét koronája,
Tűz vagy nekem,
Ó, szerelem! |
|
V
Mind megöregszik,
Ami karakán;
Együtt nézünk ki
A Szerelem ablakán. |
|
V
Ha csak még egyszer
átélhetném veled,azt a
gyönyörű perceket amit
soha el nem felejtek.! |
|
V
Miért csodálkozol?
S miért nézel engem?
Érzéseim talán furcsák?
Ezért vagyok EMBER! |
|
V
Eljön minden rossz ellentéte.
Eltűnik a félelem és a vész.
Ítélet helyett eljön a béke.
Újra megnyugszik lelkünk és az ész |
|
V
Petőfi versének ihletésére
Petőfi legszebb szerelmes verse
szeptember végén született,
beteljesült boldogsága, |
|
V
Érzelemmel évtizedek égisze alatt,
szövetségben döntve – építve makacs falat,
lelkünk vázát átplántálva, mentve az időt,
élet – párbajokat nyerve napnyugták előtt. |
|
V
Rég volt hogy ideírtam.
Hol ott ,hol itt voltam.
Lelkem pár hónappal ezelőtt katlanban,
Mára már felvirágoztam. |
|
V
Nézd egy cinke!
Oly picinyke.
Röpül ágra,
dió várja, |
|
Gy.
Távoli hegycsúcsok, hajlongó fenyők,
kavargó széllel érkező gyanta- illatfelhők.
Hargita hólepte bércei, kristálytiszta patakok,
kövek, sziklák közt rohanó, csillogó folyamok. |
|
Gy.
Egy hang szól legbelül,
nem maradsz egyedül.
Arról szól az ének,
mégis szép az élet. |
|
M
Csillogó hópelyhek borítják a tájat,
hidd kedves, tavasszal újra visszavárlak!
Ha majd madár dalol, csicsereg az ágon
tudod, akkor tudod jól, hogy már nem fázom! |
|
|
|
Ma 2025. július 05. szombat, Sarolta, Emese napja van. Holnap Csaba napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|