|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Szolgálói hűségesen lesték minden óhaját,
Zsörtölődve dörzsölgette hófehér kis kacsóját.
Hosszú haján szellő táncolt, arca báját emelve,
Szempilláit rebesgette, ajkait vérvörösre festette. |
|
 M
A lelkünk csapongó,
Porhüvely; állandó. |
|
 M
Tündérek születtek,
Csak tudnám, miből lettek.
Fűzi is, űzi is, álmokat is kerget,
A fal is eldőlt már, annyira tekergett, |
|
 M
Rám ömlik most, mint képzuhany,
emlékben fürdök boldogan. |
|
 M
Maszatos kis gyermekorca
kitekint a világra,
arra neki nem lesz gondja
mit egyen vacsorára... |
|
 M
Érlelődik már a Tél,
Készülnek a fagyok,
Felhők felett a megszeppent
Jövő imbolyog. |
|
 M
Ugyan miről beszéljek veled!
Egyre csak a badarságot mondod!
Jobb: inni a srácokhoz megyek,
Ott dőlnek el a fontosabb dolgok. |
|
 M
megy a korsó a kútra,
viszi a menyecske,
vízért mennek,
vagy talán egyebekre? |
|
 Sz
Alig suttog a tó hulláma
az est órájába,
a Hold tükröződik rajta.
|
|
 V
Oltárcsöndű estén
csillaggá csókollak,
a Hold is hódolhat,
olyan szép leszel! |
|
 M
Lehet, hogy a Szíriuszon
tűzzel oltják a vizet
Lehet, hogy a Szíriuszon
egy kaszinó ráfizet |
|
 M
Tarka színek világában elmerülök csendben,
Fénysugárként érkezem a végtelen időben.
Lelkem mélyén bársony képek gyöngyszemként peregnek,
Éveim során felfűzve egymásra épülnek. |
|
 M
Ezer- kétszázadik
versemet megírtam,
bennük van minden,
mert szívemből írtam. |
|
 M
Vágtatott erdőn, mezőn és hegyen,
Keresztülsüvített a völgyeken.
Bebujt az állatok bundájába
És behatolt a szalmakazalba. |
|
 V
Repülve száll a gondolat,
forgatnám vissza sorsomat.
Keresem Őt ki elveszett,
a kín keserve eltemet. |
|
 Gy.
- Megőrülök Tőled most már,
bújjak be az ágy alá?
- Jól van jól, csak ne üvölts rám
ez a vágyad most talán? |
|
 Gy.
Mi voltunk a boldogság jelképei
az édes szerelem megtestesítői,
Nem ismertünk határt szabadok
voltunk mint a szálló madarak,mik
az égbolton szerelmet vallanak.
|
|
 Gy.
Én szerelmem, az aki kiemelt a kín és a gyötrelem földjéből,
és a látóhatár felett dicsőített,
lelket fújt életembe, homlokomra,
bágyadt göndör hajfürtjeimre... a romok között. |
|
 M
Idős, öreg, agg, vén,
szépkorú - vagyok én.
Megéltem pár évtizedet,
látogattak betegségek. |
|
 M
Őszbe borult fejében tavaszt hordott,
remények tavaszát hunyorgatta
kék szeme, pajkos – derűs, kedves arca. |
|
 V
Az életem ítélkezett felettem,
boldogságra és igaz szépségre,
a gyönyörűségek meglátására
már születésemkor elítéltettem ! |
|
 M
Nincsen tető a fejem fölött
És nincsen vaj a fülem mögött |
|
 M
Nem kell már, hogy gyere,
rám se nyisd az ajtót,
vagy küldjél egy üdvözlőlapot.
Menjen aki akar, ha elhagyott! |
|
 M
Hűs patak vidám csobogása,
Ezernyi virágzó fa, bokor ága,
Édenkert, |
|
 H
/Kávé mellett bámulom a képet,/
hallom banánhéjon csúszkál a végzet.
Fokhagymás pirítós ropog fogam alatt,/
pengés nátódrótból építenek falat.
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 28. hétfő,
Vencel napja van.
Holnap Mihály napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
