|
Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
H
A jó íz igénye, hogy én neveljem,
két dolgos kezemmel a konyhakertben,
se véletlen, se egyetlenegy egyszer,
a tövét, szárát ne kóstolja vegyszer,
|
|
H
Életünk bölcs hordozója,
Hűséges jó ápolója,
Hátán hordoz, mélységbe vet,
Megleckéztet, mégis szeret! |
|
H
Bálna merül mély vízbe,
Légzés után ízibe.
Búvár merül mély vízbe,
Légzés közben végtébe.
|
|
H
Alagút a kezdet, alagút a vég,
az ember a sötétből a fényre lép.
Ha a lélek az anyagba költözött,
életfonala feszül ég és Föld között.
|
|
H
Ki vagy te mondd, te szép szavú?
Messzire száll a mélabú,
hogyha a hangod hallja, s lágy
szirmokat bont a néma vágy;
|
|
H
Aranyat, mirhát, szép kelmét hoztak,
s drága tömjént, mi nagy Királynak jár;
ó, Szűzanyám, mondd meg, én mit hozzak
azért, hogy az Úr nézzen rám is már? |
|
H
Degradáló a lényed...
Degradáló most a lényed,
gondolod, hogy teheted?
Hová lett a régi éned,
|
|
H
Koszos kis mancsát portálhoz nyomva
bámul befelé két kisgyerek…
Ma is, mint régen, sóváran lesnek
csábos tortát, habos krémeket… |
|
Sz
Bújj hozzám...
Bújj hozzám kedves,
dermedjen meg
köröttünk az élő idő,
|
|
Sz
Lomb és eső és egy egész év,
(fűzfának föld, s folyó beszél,)
elmúlt már, s őt hallja lelkem még,
és itt van, épp úgy, mint egykor rég.
(fűzfát fúj folyvást a szél.)
|
|
Sz
Anyukám, ha varázsolni tudnék,
Tiéd lenne összes mosolyom,
hozzád én a mennyországba jutnék
Nálad lenne újra otthonom...
|
|
Sz
Lehet, hogy másnak semmiség,
de nékem ünnep, dal, gyönyör,
szívemben apró szentmisék
dobognak, hogyha bú gyötör.
|
|
Sz
Megbúvok, a sorokban mit olvas szemed,
Ott vagyok a szóban még ha el sem hiszed.
Vágyam nem más mint örök barátságod
Magamba zárom áramló világod.
|
|
M
Vonatom a pusztában egyedüli,
Csak megvadult hóförgeteg kíséri,
Végállomást előbb-utóbb eléri. |
|
M
de a Glóbusz itt-ott lánggal nyargal,
ötven fokra mért ájult árnyékban,
vagy ahol rá sosem számíthattál,
vigasztalódsz, elvégre tart a nyár, |
|
M
s míg szűk darabját végigjárja nyelvem,
a nagyja pihen ujjamra tekerten,
ma már tudom, de mégiscsak bolondság,
hogy gép préseli, szeleteli hosszát, |
|
M
Éld a mát! Élvezz! Rút a holnap!
– fújja, s riadtan vár a költő,
nem telik el pár emberöltő,
s lesz így szépség, új gondolat…? |
|
M
Horizonton túl a
Sejtelmes körvonalak…
Visszakaptalak! |
|
M
ELTŰNNI egyszer.., gondolnád,
Van abszolút jogod,
De próbálj meg, és ellene
A Világ tenni fog. |
|
M
őszi Nap sugara játszott -
legyen a pillanat áldott!
Arcára örömöt festett -
alkonyult, aranyló est lett. |
|
M
sírok, sírok, könnyem nyelem:
ó, nyáron álomba estem,
s most ébredek a télre. |
|
M
virtuális valóság
jéghideg közöny
szürke átláthatóság
fékezett öröm |
|
Sz
Éjszaka a csendben alszik a kert is, a virágokkal, a fákkal, a bokrokkal.
Lüktet az éj, benne minden pillanat. Tücsökzene szálló hangja, árnyak osonnak.
Elpihen a szél és az álmok szétterülnek a csillagszikrás égbolt alatt, |
|
M
Emlékezz rám, ha napra-nap felém
Meséd jövőnkről, min gondolkozol,
Nem hangzik el, és fogd fel valahol,
Hogy késő van imádság, szó terén. |
|
M
Mert a nemzet alapja a család,
a család alapja Isten.
Így reprodukálja önmagát,
s növekszik naggyá a hitben, |
|
|
|
Ma 2025. július 10. csütörtök, Amália napja van. Holnap Nóra, Lili napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|