|
 Vendég: 20
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Sz
Anyukám, ha varázsolni tudnék,
Tiéd lenne összes mosolyom,
hozzád én a mennyországba jutnék
Nálad lenne újra otthonom...
|
|
 Sz
Lehet, hogy másnak semmiség,
de nékem ünnep, dal, gyönyör,
szívemben apró szentmisék
dobognak, hogyha bú gyötör.
|
|
 Sz
Megbúvok, a sorokban mit olvas szemed,
Ott vagyok a szóban még ha el sem hiszed.
Vágyam nem más mint örök barátságod
Magamba zárom áramló világod.
|
|
 M
Vonatom a pusztában egyedüli,
Csak megvadult hóförgeteg kíséri,
Végállomást előbb-utóbb eléri. |
|
 M
de a Glóbusz itt-ott lánggal nyargal,
ötven fokra mért ájult árnyékban,
vagy ahol rá sosem számíthattál,
vigasztalódsz, elvégre tart a nyár, |
|
 M
s míg szűk darabját végigjárja nyelvem,
a nagyja pihen ujjamra tekerten,
ma már tudom, de mégiscsak bolondság,
hogy gép préseli, szeleteli hosszát, |
|
 M
Éld a mát! Élvezz! Rút a holnap!
– fújja, s riadtan vár a költő,
nem telik el pár emberöltő,
s lesz így szépség, új gondolat…? |
|
 M
Horizonton túl a
Sejtelmes körvonalak…
Visszakaptalak! |
|
 M
ELTŰNNI egyszer.., gondolnád,
Van abszolút jogod,
De próbálj meg, és ellene
A Világ tenni fog. |
|
 M
őszi Nap sugara játszott -
legyen a pillanat áldott!
Arcára örömöt festett -
alkonyult, aranyló est lett. |
|
 M
sírok, sírok, könnyem nyelem:
ó, nyáron álomba estem,
s most ébredek a télre. |
|
 M
virtuális valóság
jéghideg közöny
szürke átláthatóság
fékezett öröm |
|
 Sz
Éjszaka a csendben alszik a kert is, a virágokkal, a fákkal, a bokrokkal.
Lüktet az éj, benne minden pillanat. Tücsökzene szálló hangja, árnyak osonnak.
Elpihen a szél és az álmok szétterülnek a csillagszikrás égbolt alatt, |
|
 M
Emlékezz rám, ha napra-nap felém
Meséd jövőnkről, min gondolkozol,
Nem hangzik el, és fogd fel valahol,
Hogy késő van imádság, szó terén. |
|
 M
Mert a nemzet alapja a család,
a család alapja Isten.
Így reprodukálja önmagát,
s növekszik naggyá a hitben, |
|
 M
Kincsesdobozom fiók alján,
rést nyitok a múlt ajtaján
Filmek peregnek, fekete fehéren,
elfeledett rokonok sárguló fényképen. |
|
 M
Érzelmeink megváltoznak,
Ne csodálkozzunk ezen,
Meddig tart el az „örökké”?
Nem tudhatja senki sem. |
|
 M
Szólítsa meg az olvasót,
gyűjtsön magának hódolót.
Élvezzék hát minden sorát,
fedezzék fel harmóniát. |
|
 M
Jó doktorunk Enyedi Lajos adjunktus, kedves ember,
Közelében bárki van… ha gyáva ember, félni nem mer! |
|
 M
Somfordálok a nyomában
fecskendő a kezében,
kábítószer otthonában,
azt mondja, hogy kell nékem! |
|
 M
még egyet csobban a nyári parázs
még ugye hallod habfodros hangom
még ezüstös hullámok a parton
még lebben a szélben nyári varázs |
|
 M
Mikor már meg-megcsusszogott a szálon,
bár bírta-tette volna mindenáron,
még biztatgatta néhány suhanásnyit,
kivárva, amíg faárnyékba vásik, |
|
 M
Emlékezz rám, mikor már nem leszek,
mert sírba zárt a néma messziség;
bár szerettem volna maradni még,
mentem, hiába óvott két kezed. |
|
 Sz
Kitárul az éji kapu a pirkadatban,
álomittasan, fátyolosan ébredve
A hajnali fény beragyog ablakomon,
|
|
 M
Csillaghullást lestem,
elfogadást kértem,
csillagfényt kerestem,
jobb jövőt festettem. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 28. hétfő,
Vencel napja van.
Holnap Mihály napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
