|
Vendég: 20
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
H
Ha gyengéd lennék, kedvesem,
A lábadhoz tenném szívem,
Citálnám legszebb bókjait,
S elhinném lódításaid |
|
H
Maga a vágy
hogy szeressünk, érezzünk,
a szenvedély lángjaiban éghessünk. |
|
V
Ha lágy, és édes a szívem,
s azt lábad elé leteszem,
és lelkem is neked adom,
s hazudhatsz, nem siránkozom; |
|
V
Megettem a kenyerem javát, ahogy elrendeltetett,
és én még mindég nem értem, mi volt a küldetésem, de
lehető leghalkabban élvezem maradék életem.
Fogadja szeretetem, akit szívemmel megérintek |
|
V
Alkonyi égen Nap tüze ég,
vérvörös fényben fürdik a lég,
óarany színben ring ma a tó,
hallgat az erdő, néma a szó. |
|
V
Kérek babát
és hozzá ruhát.
Kérek hintát,
mit tart a faág. |
|
H
Minden csak rohan, zajong és jajong,
kiegyensúlyozatlanság csapong.
Hová lett a türelem, s kegyelem?
A tiszta harmóniát keresem... |
|
H
Balaton a magyarok nagy. szeretett tengere….
Ő a nagy tavak általunk szeretett remeke.
Mit nekünk Adria és a Csendes óceán?
Csak álmodozunk Balcsiról… nyár legyen, várván… |
|
H
em vágyom én semmi másra
csak egy cseppnyi boldogságra
ami elmúlt már, tán' örökre,
nem jön vissza soha többet. |
|
H
Piros hús és fekete mag,
mézzé érlelőzte a Nap,
messziről is ideköszön
héjáról a nyári öröm,
|
|
H
Csendesen, derűsen ereszkedett le az este,
a szél csúsztatta a fák között,
messziről, a patak felől hallatszott,
visszhangzott a tehénkolomp az erdő fölött. |
|
M
Semmi sem történik véletlenül,
csupán számunkra ismeretlenül.
Mindennek van elégséges oka,
tudatlanság hinni, hogy van csoda. |
|
M
Csendben vagyok,
lelkem vacog,
testem sajog,
néma dalok... |
|

Soha többé nem nézek Rád,
Soha többé nem várlak már, |
|
V
Amikor rám nyitja az ég
a Balaton nagy, kék szemét,
szél ringatózik a tavon,
sikerül beszippantanom, |
|
V
A sötétség… oly’ nagyon mohó,
Elnyeli a fényt… így nem bohó.
A sötétség… több mint az árnyék,
Nem érdekli… fény hiány fájjék. |
|
V
Idővonaton érkeztél,
bebocsáttatás, - élt remény!
Szívem kapuját kitártam,
"Igen" - örökre bezárta.
|
|
V
Kalamárisomba mártottam a tollam,
és egy foltnyi papírra
elkezdtem írni a szavakat,
egy verset mondok magamnak tollba, nem oly sokat. |
|
V
A Kezdetektől egész mostanáig
Itt élünk Európa közepén;
Múltunk véres,
Jövőnk bizonytalan, |
|
V
Ha félek, elhunyok, még mielőtt
kötetbe írom összes mondatom,
begyűjtve, mint arany búzamező
megért kalászát csűrbe hordhatom; |
|
M
Molnárfecske, füsti fecske
és a szegény partifecske,
elkopnak a magyar tájról,
fészek hiányzik a házról. |
|
M
De nincs gyilkos fegyverem,
És a Sors sincsen velem,
Így a rosszat akarók
Élnek, – pokolravalók! |
|
V
Ördög vagyok,
lakatolok,
nyitogatnak
a verssorok, |
|
V
Uram! Segítsd a magyart, hogy újra nagy legyen,
Segítsd az ő lelkét, hogy újra magyar legyen!
Ismét a keresztény értékek mellett haladjunk,
Alapértékünk legyen; a tízparancsolatunk. |
|
V
Ha lenne egy fegyverem,
nagy élvezettel egyetlen
sorozattal lőném szét
minden aljas gaz fejét.
|
|
|
|
Ma 2026. június 17. szerda, Laura, Alida napja van. Holnap Levente napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|