|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Gy.
Elmegyek, de visszajövök,
tudnod kell, hogy szeretlek
ilyen ember nincs a Földön
még egy és nem lelek |
|
 H
Táncos lelkem oly nyugtalan,
Mégis röpít, mert útja van. |
|
 V
A megrekedt lét, mint egy eltorlaszolt folyam
feszegeti a tudati gátat amolyan
őserővel tör elő, akár lávafolyam...
|
|
 V
Tudtuk; az élet nagy kegye az, hogy szárnyra bocsátott.
Véled az út csoda volt! - láttuk a menny kapuját.
Vártuk az Úr szent, drága szavát, hogy hátha megáld ott,
s gyújtja reánk szeme tán, égni, a fáklyaruhát… |
|
 V
Elköszönök, ezt kell tennem,
de visszajövök nemsoká
akiket itt megszerettem,
nem hagyom el oly' ostobán... |
|
 V
Pipacspatak úszik méregzöld fűmederben...
langyos szellőtangót rop a nyári fuvallat, s -
iszákos rigónk kortyol mézszín napsugarat,
hogy fehéreper-fánkkal még többet pereljen.
|
|
 V
Fehér ruhában szikrázó táj,
Puha hópihe libbenve száll.
Kismadár kopog ablakomon,
Reggeli imámat mormolom. |
|
 V
Csorog a csend
a Semmi közepén.
Színtelen, üres. |
|
 V
Bármit is teszel,
A célhoz előbb nem érsz.
Te bármit is kérsz. |
|
 V
A megszokás újra belegyömöszöl a mába,
kiráncigálnám magam hajamnál fogva..
Mintha minden és mindenki engem akarna,
ha vasárnapok asztalán rogyásig a kaja. |
|
 V
Táncol a tündér,
jár a keze,
porszívó, porrongy
kerül bele, |
|
 V
Fáradt vagyok, akár az állatok,
akikből már csak habzott nyál csorog,
de marad bennem annyi türelem,
hogy arra járjak, ahol fű terem. |
|
 V
Hogy ha hattyú volnék,
magas égbe szállnék,
fent a felhők felett,
szépen dalolgatnék.
|
|
 H
Császár-had lebírta az ellent, a
síkon, várfal alatt hegynyi halott.
|
|
 H
Oly' sokszor mondtam már Neked,
hogy ne, ne igyál többet!
Elmegy tőle a kis eszed,
legyintesz, nem jó ötlet!
|
|
 H
Itt a tavasz újra, végre,
Az a kis hó olvad már,
Tavon mennyi hangos réce
Lármázik, s ez így dukál. |
|
.jpg) H
Pókfonál
versemet
papírra
lógatom.
|
|
 V
Zoe kutyám kísérget
Rekkenő melegben,
Amikor még a szellő is
Ásítozva lebben. |
|
 V
Én és a természet olyan egyek vagyunk
És nagyon várjuk, hogy múljon borongásunk.
Nekem, amit a szemem lát, kevésbé tetszik,
Mást szeretnék, de ez egyelőre nem fekszik… |
|
 V
A tenger partján lányka
szepegve zokogott,
a naplementét látva
féltette a Napot.
|
|
 V
Elkapni fénylő tekinteted
Ha majd szerelmesen rám nevet
Édes dalt zengni ha nem elég
Szívem gyémántját szórni eléd |
|
 V
Minek legyek más ?
Sokakat csak a büszkeség vezérrel
De azzal nem érsz el semmit sem
Hidd el sokkal jobb okosabbnak lenni |
|
 V
Pillangó lebeg a virágokon,
tücsök ciripel a bokrok között
a patak vízére hajló fűzfák
összeölelkezve árnyat adnak |
|
 V
Istenem, már annyiszor ott akartam hagyni, elmenni,
de mindig ott tartott egy csekélyke szóval,
így vergődnek a viharban a fák,
szaladva, ágaikat összefogva - a gyökereik a mélybe fúródnak -. |
|
 V
Madár-hangon csicsereg a hajnal,
vidám az ébredés rigó dallal.
A fák zenéjét hallani vélem,
ha napfény játszik a falevélen. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 28. hétfő,
Vencel napja van.
Holnap Mihály napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
