|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
 M
Májusi ősz lett kora délután,
esőcsepp dobol a csatornán.
Szobámba zárt az ég áldása,
írnék, de sántit a vers-lába. |
|
 M
Az ősz az elmúlás előjele,
De benne van a kikelet szele.
Mondják minden rosszat jó követ…
Ebben én nem hiszek… de lehet. |
|
 M
Kenyeremet ettem
jó késsel szegetten,
vacsorálni gyűltek
köribém a bajok. |
|
 M
Éjszakára zárd be ajtód,
rád törhetnek gonosz rablók,
megölnek. |
|
 M
Jeles időpont,
Érett, bölcs gondolatok.
Sajgó ízület. |
|
 V
Vízre lógatod ágaid, szomjazó leveleid
Szél rázza mélyre hajló sátradat
Úsznak, fürdenek és kacagnak,
s mikor a tóparton lemegy a nap, |
|
 M
Beleírt az arcomba az idő,
mint a szántók tavaszi ekéje,
új barázdák sora lefelé nő,
mélyül szemem bogárnyi vidéke. |
|
 M
Ha érzem – boldog óra szülte lény –,
Nem nézhetek reád többé sosem,
S meddő szerelmem lázát újra én
Nem élem át… Nos hát, akkor, igen, |
|
 M
Viasz szárnyon szállok a végtelenbe,
repülnék a fénybe, mint kerge lepke.
Valamibe kapaszkodnék vakuló reménnyel,
talán majd a halál egyesít a fénnyel. |
|
 M
Erősek legyünk elviselni a sorsot,
De ezzel, nem tudjuk bevenni az ormot.
Bizony, itt vannak, kik Trianont
Ha szenved, eltűnik a magyar… ünneplik. |
|
 M
Emígy feszít a szívben, itt
a vágy, ha rátalál egy másik,
s maradna csillagpusztulásig,
amíg felold a szent zenit. |
|
 M
Hány pofont, rúgást, ütést mért az Élet
– vagy nem is az, ne bántsuk!- más ember
a fejére? Hogy csalódott ezerszer,
mire reménytelenné, öreggé lett, |
|
 M
Piros rózsa, hó-rózsa
volt a szívem záloga.
Kedvesemnek mégse kell –
kék rózsát kér mérgesen. |
|
 M
Nehéz felállni, de menni
kell tovább... és csak keresni
új célt... s újra nem elesni,
s csak néha kétségbeesni... |
|
 M
Nevess reggel, délben, este,
nevess, mikor ki vagy festve.
Neves, ha nincsen hajlékod,
nevess, ha sötét az árnyékod, |
|
 M
Te is tudod, biztos tudod
ott a szívnek közepén,
ugye eszedbe is jutott
de egy álom törte szét...
|
|
 M
Pont annyi karajt szeleteltem,
amennyit engedett a szó,
pár betű, aki bízott bennem,
rájuk szóródott, mint a só. |
|
 M
A szavak csókot kértek,
s ajkam forró ajkadra tapadt
a holdfényben,
mi ezüsthídon lépdelünk hallgatag. |
|
 V
Míg az idő élni enged,
Élünk szép Szerelmet, Rendet.
|
|
 V
Szívem megtelt édes gyönyöröddel,
már az első nap elvarázsoltál mikor megláttalak,
ha élő vak is lennék e világban,
Isten szebbet nem mutatott, próbára tett,
|
|
 V
Elvirágzott a kiskertem,
Helyette gyümölcs van bőven,
Áldott korai cseresznye,
Testem-lelkem felüdülve. |
|
 M
E körforgásnak szíve és tüdeje
most akadozik, néha meg-megáll,
csak forróság áramlik a vetésre,
a nagy léggömb már végtelenben száll. |
|
 V
Örök mosoly legyen
arcodon,s a könnyeket
feledd el,bátorító
kezemhez érj puha, |
|
 V
A tudás révén
istenülhet az ember,
de a tudás még féltudás! |
|
 V
Látod? Ködpaplan ereszkedett le,
s kísérteties fényben ég a Hold.
Ily hatalmas és fényes sosem volt,
farkasok úsznak rajta keresztbe.
|
|
|
|
Ma 2026. június 10. szerda,
Margit, Gréta napja van.
Holnap Barnabás napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
