|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 H
Áramszünet...
Sötétbe borult a város,
néptelen utcán járműre várok:
Megérkezik, de meg nem áll,
|
|
 H
Nincs saját színdarabom,
Nem is hiányzott nagyon,
De megszülni egyet rávett
Az „Írj, olvass!”- mozgalom. |
|
 H
Életváramban mindig is a keserv herceg volt a parancsnok,
Én, meg mint ki végzet-szülni készül, menekülvén… csak vajúdok…
Életváramban mindig is a keserv herceg volt a parancsnok. |
|
 H
Bíbor színével hasadt a hajnal,
párát csókolt a füvekre, fákra,
ébredezett az utca a zajjal,
hosszú éjszakát hagyva hátra. |
|
 H
Amikor életet kapunk,
sorsunkról még semmit sem tudunk.
felnőttek gondoznak, nevelnek,
táplálják testünket,
|
|
 H
Szívem, úgy duruzsol, Debórám!
Ó, Te lehetnél, lélekhazám…
Hallgasd, szívem regél,
Boldogságot mesél. |
|
 H
Szeptember harmadik hetében
beborúlt az ég a budai hegyekbe
Vén gesztenyefák fanyar illata,
dércsípte levelek szines kirakata. |
|
 H
Ködben a távol, nem látszik tisztán,
apró madárka gubbaszt a szilfán,
hervad a rózsa, hullik a szirma,
csendes imám a lelkemre ír ma. |
|
 Gy.
Az ember gondolatai, elsőre, ésszerűtlennek tűnhetnek,
Az ember gondolatai, eleve célszerűtlennek tűnhetnek!
Az ember gondolatai, elsőre, megkerülhetetlennek tűnhetnek,
Az ember gondolatai, eleve kikerülhetetlennek tűnhetnek. |
|
 Gy.
Irtózatos ahogy csend, sóhajtva dübörög fákon,
Hópaplan mezőn és ágon. |
|
 H
Bármilyen az a kín, az csak lélektaposó lehet!
Ha meg a szívben van, csak azt nagyon facsaró lehet!
Mély és felemelő gondolat, még biz’ jó is lehet, |
|
 H
Mért nem jelentkezel Emese?
Elmentél, eltűntél, mint mi se…
Roppantul hiányzol,
Vajh’ mással cicázol? |
|
 Gy.
Szeressünk, imádjuk akit szerethetünk,
Mert az élet ajándéka, ez nekünk !
De ha később, egymástól el is búcsúzunk,
Mert egyszer elválik utunk, |
|
 Gy.
Ne sírj!
Síromra ne ejtsd könnyeid,
nincs ott senki,ki ott pihen!
Fény vagyok szemeid tükrén, |
|
 Gy.
Emlékezünk a meleg nyárra,
élünk a lassan hervadó őszben,
rettegünk a hideg téltől,
Lesz új tavasz, reménykedünk.
|
|
 V
Szomorúan nézem a fákat,
Levelei hullanak mint könnyek.
Mintha siratnák a nyarat,
Ami hamar elment. |
|
 Gy.
Hétvégén lesz esküvőnk, kimondom az igent. Gáz! A napi gondokkal mi, hogy lesz?
Tele vagyunk egymás gondjával, illünk-e? Gáz! Levegő meg tele van feszültséggel…
Szülök nagy menyegzőt terveztek, fizetik is. Gáz! Őket nem érdekli mi, hogy lesz. |
|
 Gy.
Beteg kutya vagyok,
többé nem ugatok,
farkam nem csóválom,
macskádat nem bántom. |
|
 Gy.
Harminc vagyok és életben, teljességgel elfogadom önmagamat.
Napi szinten a család mellett, ezért mindent meg is teszek,
Hogy a legjobb formában legyek, örömömre így ápoljam magamat. |
|
 H
Nagyon is megzavart, elbizonytalanodott a mai emberek világa,
Legföbbképpen pedig reményvesztett, cél nélküliek emberek, nem csak máma…
Nagyon is megzavart, elbizonytalanodott a mai emberek világa. |
|
 H
Az út alattam folyvást kanyarodik meg göröngyös is,
Láttam, vannak bombatölcsérek is, de vajon miért is?
Sorsom lenne, hogy egyenest menjek és haladjak is,
De, arra nincs út, sőt mindig úgy érzem... maradok is! |
|
 H
Szeretem a zord időket.
borus fellegeket
villámokat kisérő dörgéseket,
szakadó esőket. |
|
 Gy.
Mostanában kapcsolja át magát egy ütemben, őszre a természet!
Az meg lehet, hogy nincs is tudatában: közben meg ránk dől az enyészet…
Az ősz, jól ledobálja magáról színkavalkádos levélruháját,
Ezzel meg a télnek már átadja a kopasz, sok, ágas-bogas ágát… |
|
 H
Idős néni áll a metró megállónál,
gondolatai véget értek a halálnál.
-Mindenki elhagyott,kóborlok mint
egy kutya,aprópénz az alamizsna, |
|
 Gy.
Szemedben látszik, az emlékes egynyári-volt szín kavalkád,
Álmaim elhallnak az időben, a perceken… hallhatnád…
Szemedben látszik, az emlékes egynyári-volt szín kavalkád. |
|
|
|
Ma 2025. április 22. kedd,
Csilla, Noémi napja van.
Holnap Béla napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
