|
 Vendég: 32
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Gy.
Költő volt és Hispániába ment,
köd szállt szemére ott, a bánaté;
s ki költő és szabad szeretne lenni,
egy fényes kés előtt kiálthat-é? |
|
 Gy.
Ma összedőlt a fél világ,
a túlfelén se tart tovább,
a lelkemen tucatnyi seb
bolond hitem sajogja meg. |
|
 Gy.
Gúnyolhat ármány, sírva mondja meg jövőt a balga jós,
Én maradok a süllyedő gályán, mint utolsó hajós… |
|
 Gy.
Nincsenek csodák, csak véletlenek,
a véletleneknek is van oka,
történtekor ismeretlen,
meglepő, váratlan. |
|
 Gy.
Liliomocska,
Fehér, szerény,
Kövek közt gubbaszt,
Tűz rá a fény. |
|
 Gy.
Isten fia emberré vált,
értünk halt kereszthalált.
Harmadnapon feltámadott,
lelke felszállt, szellemmé vált. |
|
 Gy.
A hajnal oly közel, derengve jő,
akárha új időt terítne szét,
akárha lenne éledő erő,
borítva pirkadón ezer neszét.
|
|
 Gy.
Néztem mint ragyog fölöttem az ég.
Valami kék áradt belőle széjjel,
Kék üzenetet küldött az éjjel,
Magasan végtelen kék tenger terült el, |
|
 Gy.
Szerelem és fájdalom egyek, és ehhez meg ketten kellenek.
Szerelemnek örvendezni nem fáj, de majd később lesz akadály. |
|
 Gy.
Partja árnyas a folyónak,
Vizén nehéz bárkát vontat
Sok lassú ló, míg egy csónak
Selyemből vitorlát bontat, |
|
 H
Vad éjszakák ezernyi mámorát
idézi arca éle vissza,
miken lerészegedve rágta át
saját magát mohón facsarva, |
|
 Gy.
Minden mulandó ezen a világon:
A csillag, mely az éjben fenn lobog,
A pezsgő élet napsugáros tájon
Percig örül csak, csak percig ragyog. |
|
 Gy.
A jóisten megteremtette az emberi világot,
Én nekilátok megalkotom új poéta világot…
Sőt akkor meg is írom az új ars poeticát.
Újfajta igémet nyeld, mint ars poeticát. |
|
 Gy.
A Világ végtelen,
időben és térben,
Folyton átalakuló változás,
öntörvényű entitás. |
|
 Gy.
A törvényekről mondák szólnak,
Hogy mindig is pókhálók voltak.
Hálók – aprócska legyeknek,
Törvények – kisembereknek; |
|
 H
Borus az égbolt,sötét fellegek,
ölik egymást halomra lelketlen emberek.
báránybőrbe bújt farkasok,
szédítik a népet. |
|
 H
Magyarságom gyötrő kínnal éget,
Lángja tikkaszt.
Hordozom, mint titkos néma vétket. |
|
 H
Uram, felocsúdni perc se jut,
Napok szállnak, hóvihar, mint örvény.
Születéstől halálig visz ösvény:
Zárt, magányos, rejtett életút. |
|
 H
Az új tavasznak illata
kereng a kertek alján,
akárha lenne balzsama
fagyos telünk takarván, |
|
 H
Vajon sütött a nap,vagy esett,azon a csütörtöki napon
Mikor úgy döntöttél veled szebb és jobb lesz ez a társadalom
S az,miként csupasz kis tested átjárta a belső labirintust
Meghatotta e Új- Zélandon a hangos nudista kongresszust |
|
 H
Lajos lova lassan lépked,
ostor ügetésre késztet.
Ostorcsapás fáj a lónak,
megharagszik, vágtatónak |
|
 H
Pompás szivárványszínekben mutatkozott az égbolt,
Ha ott fönt láttuk, hogy egy szivárvány épp’ ott lébecolt.
Pompás szivárványszínekben mutatkozott az égbolt |
|
 H
Éppen ma 50 éve,hogy megtörtént,
Feladtad végső küzdelmedet!
Erőd, mindig Veled volt,most elhagyott
Pedig még igazán fiatal voltál |
|
 H
Szeretlek csendben, mélyen és nagyon,
bárhová indulsz, követlek vakon,
s ha egyetlen szó sem hagyja el ajkad,
hiába néma, akkor is hallak. |
|
 H
Évekbe lépve asszonyos
ízű ereimben a vér,
S bár lelkem gyermek azonos
még,testem felnőtt csatatér. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 17. csütörtök,
Zsófia napja van.
Holnap Diána napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
