|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Szertelen szavak sikamlanak,
rettenetbe dobban a száz ütem.
Vérrel dúsított oxigén nyilall, szalad,
Csodaszérum cikáz a várt tűben...
|
|
 H
A nagymama
kislányként frufrut hordott,
feje búbján
óriás masni trónolt.
|
|
 Gy.
Naponta járjuk utcái sorát;
mi, kit szíve, mint bölcső, ringatott,
s tudunk mindent, mi róla tudható.
De az, ki röpke napnál nem tovább,
csak átutazva hagyja itt nyomát,
|
|
 Gy.
Kerestem fényes csillagot,
utat is, amin járhatok.
Kerestem helyet ahol élhetek,
házat amit építgetek. |
|
 H
Cseppen a méz és csurran a tej,
pislog a reggel, álmos a Nap,
barna kalácsnak béle pehely,
omlik a szádban - égi falat.
|
|
 H
Túl a jón és a rosszon
önmagában
környezettől különváltan
nincsen abszolút jó, abszolút rossz.
|
|
 H
A szerelem telíti csöndjét
és örökké ifjítja önmagát.
A madárnak sem volna soha érdem,
ha mindig ugyanazt trillázná.
|
|
 H
Nem kell simogató szavad,
te nem érzed fájdalmamat.
Mit kezdjek a sajnálattal,
békén élek önmagammal.
|
|
 H
Habár ma minket nem lep semmi meg,
Azért kivétel van, tagadni kár is:
Beszélni tudnak egyes delfinek!
„Ti, emberek!” – ez volt az első frázis…
|
|
 H
El ne csüggedj, Vízöntő,
Csorgass jobbra-balra,
Amnéziában szenved még
Az emberi fajta!
|
|
 H
Fűben-fában orvosság,
újra trendi mostanság...
|
|
 H
Ne ellenkezz. Magadra kell, hogy vedd ezt a gondot.
Az ajtód elé értem, mert végig jártam a sikátort,
és ügyelj gyermekkoromra, mit magamban hordok.
Az egyetlen jó forrás ...
|
|
 H
Mondd, mit ér a kedves szavam,
ha nem jut el a lelkedig
simogatón, lágyan halkan,
de jégpáncél és hó fedi
|
|
 V
Múlt-posta küldött dőltbetűs levelet
címzettje a nyugvó lelkiismeret -
rövid, velős pár sor, keménynek tűnik
ki küldhette, honnan? A kétely gyűlik. |
|
 V
Egekig értek szárnyaink,
nem fogott vissza inda, kacs,
üvegbe rejtett titkaink
akár a hószín tiszta ing, |
|
 V
Magányos hely, hová az este vitt;
Szemembe tűnt e kép, s szívembe szúrt:
Az éggel egy paraszt perelt, de úgy -
e némaság elért a lelkemig! |
|
 V
Dübörög a diszkózene,
vakító, színes fények villódznak,
beszédnek nincs itt szerepe.
Táncosok ugrálnak, hadonásznak |
|
 V
Mindent, belepett a hó,
Oly fehér és oly tiszta,
Jó volna, ha mindenkinek,
Lelke, ilyen szép volna.
|
|
 V
A hegyek mögött lebújt a Nap
szőlőkarók meredeztek a csillagos ég alatt.
A gyümölcsösök felett illatok üzentek
édes nedveket eresztgetve |
|
 Gy.
A kakukkhoz kiáltoztam,
drága lény, meddig élek,?
Fenyők csúcsai rázkódtak,
s fűre hullt sárga fények. |
|
 Gy.
csend-sebem néha ricsajjal zárom
ingerek közé a jaj köszön be
ez itt egy érzés amaz meg álom
meg-megágyazok a szóközökbe |
|
 H
Mit is adhatnék te csöppség neked
e pár sort, mely szívemből ered
neked Kicsi Angyal ez ajándék
s szeretettel teli szándék
|
|
 H
Csenddel üzenek néked,
Még most is szeretlek téged,
Oly kevés a szó,
A fájdalom el nem múló. |
|
 H
Idegen a szoba, helyét nem találja,
az ajtó most nincs kulcsra zárva,
Elindult egyedül a sötét éjszakába,
haza akart menni meghitt otthonába. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 29. kedd,
Mihály napja van.
Holnap Jeromos napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
