|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Kedves, eljött vége!
Beköltözött a tél szívembe.
Itt már a szavaknak nincs jelentősége.
|
|
 H
Ajkaidról pattannak
a lélek rügyei
szirmokat csókolsz a fára
ha lehunyod szemed
|
|
 H
Tán nem modern az ég,
Ha kék,
De nem lesz sose zöld;
|
|
 H
Burkot repeszt az értelem,
hallgatom zokogó neszét,
fut a gondolat szerteszét,
szálanként összefércelem.
|
|
 H
Halak-vadak mind szabad,
nézd a madár szárnyakat!
Tekintsd saját árnyadat,
vajon óvod társadat?
|
|
 H
Telihold néz be az ablakon,
huhogó baglyok az ágakon.
|
|
 H
Egyszer ő lesz a feleségem !
Ha tisztességesen tudok játszani
a kezemben lévő kártyákkal.
Jó barátom figyellek: |
|
 H
A hírlapot futottam végig épp;
Egy dal talált reám váratlanul,
akár egy jó barát, ki elment rég,
s most visszatért, örökös társamul.
|
|
 H
Kerestelek,róttam az utakat,
azt hittem pici vagy és gyermek még.
Lábod nyomán virág fakad
Hiába,mindig hűlt helyed leltem.
|
|
 Gy.
Kis ház állt a Duna árterében,
most az árvíz elöntötte éppen.
Apám, anyám fedél nélkül maradt,
fedezet nincs, a bank hitelt nem ad. |
|
 Gy.
Nádtetős ház fedelében
Zümm darázs élt Edelényben.
Két denevér lógott még fenn
békésen a tetőszéken. |
|
 Gy.
Taposom a havat, lépkedek,
a lábaid nyomát keresem,
úgy mint a régi Teleken,
mentünk sétálni kettesben. |
|
 Gy.
Ne gondold,
hogy csak a csalódás okozhat bánatot …
Mert hogyan is írhatunk a boldogságról,
amikor fáj a szívünk.
|
|
 Gy.
Februári havas hideg
Idő van, ember didereg,
De a hóvirág és jácint
A télnek már rég búcsút int.
|
|
 Gy.
Szárnyait bontva némán
suhan a pillanat,
s a lassan tovahömpölygő idő
frissen szőtt mosolya |
|
 Gy.
lassan termelek valós álmot
ma az egész is csonkán tátog
üresség bujkál szöszben löszben
mintha az öröm félne tőlem |
|
 Gy.
a szalmára fektették gyűrt kezek
az őrizendő krumpli-réteget,
a homokágyba zöldségféle dűlt,
meg minden, ami idemenekült, |
|
 Gy.
Télen ébred a rét, vele a messzeség
Csodáld fagyos vadvirágban a fénylő eget
Tartsd tenyeredben a végtelent |
|
 Gy.
Életünk útja, gyöngyszem kövekkel van kirakva.
Néha szépek, olykor nehezek, de büszkén viseljed!
A saját életköveink.
Hozzánk tartoznak, emlékeztetnek a múltra… |
|
 Gy.
Szemem mit lát?
Harcoltok az ördöggel.
Már nem érdekel,
én békét kötöttem Istennel. |
|
 Gy.
Nincs hova menni a versnek -
zsebembe gyűrve incseleg hát!
Toporgok belhelyt, oltár megett
álomforgó Hold-szoba: Tovább! |
|
 H
Általában nem teljesülnek a vágyaim,
Így aztán sokat folynak belül a könnyeim.
Vágyaim szokványosak, nem szélsőségesek,
Boldogsághoz, ha volnának, elégségesek.
|
|
 H
Úgy szeretném, ha reggel a vekker nem csörögne...
Úgy szeretném, ha a rohanás nem mennydörögne...
Úgy szeretném, ha csak nyugalom-nektár csöpögne...
Úgy szeretném, ha a beteg már nem is köhögne...
|
|
 H
Mikor te énekelsz, becézgetlek,
kezem közt tartva,mellkasomon.
Egyszer-egyszer hallod
csendes válaszát gondolatomnak,
|
|
 H
Jó elnézni az emberek arcát
öregét, fiatalét egyaránt... -
időt tölteni vad ifjak hamván
és merengeni ráncok halmazán.
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 29. kedd,
Mihály napja van.
Holnap Jeromos napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
