|
 Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
 V
Úgy szeretném... igazán... hittel...
hogy ne kelljen fájnia a szeretetnek!
Úgy szeretném, ha egymást szerető
emberek megértenék - az ÉLET esendő! |
|
 H
Mint csillagok élünk.
Bűnt nem remélünk.
|
|
 H
Azért szakadt rám kis híján az ég,
Mert tévedésből álltak bosszút rajtam…
Nem voltam akkor húszéves se még,
Hogy megszúrtak egy „lányos” kapualjban.
|
|
 H
Olyan vagy, mint egy gyönyörű, piros őszi ég,
azonban belső szomorúságom tengernyi magas,
mikor az apály hanyatlik, ajkaimon rátalálsz
éles emlékekre, keserű gyümölcsökre, és nincs vigasz. |
|
 H
Kisgyermek sírása hallatszik az utcán,
Szakadt ruhába menedéket keres
És szomorúság van az arcán.
Az élet kegyetlen sorsot szabott rá,
|
|
 V
Megy a vonat, zakatol
a füstje csak maszatol,
gallytörője kaszabol,
motorja meg pazarol.
|
|
 V
...és szól a dal, a himnuszunk,
míg mi ketten csak hallgatunk; -
és merengünk...bolondosom,
az érzés itt benn pont rokon; |
|
 MM
Valahogy, honnan, mindig félúton vagyok,
Remélem, innen én bárhová eljutok.
Talpam alatt halkan görögnek el a kövek,
Önzetlenül nem állok útjába senkinek. |
|
 Gy.
Édesanyám kicsi lánya,
ez voltam én, amíg élt,
már nyolc éve, hogy itt hagyott,
én még mindig, majd belehalok. |
|
 MM
Élj ! Szeress ! Meghalj, ha kell !
Leginkább éledj,mert élni kell !
Élj, mert meghalsz nélküle !
Szeress - nélküle meghal a szíved
SZERETETE ! |
|
 MM
Könnyes szemmel a hóesésben,
ácsorog a koldus télen.
Dideregve azt remélve,
lesz majd elég betevője. |
|
 H
Egy pillangóról álmodok,
mely fürgébb minden hóesésnél.
És nem pusztává fagyott virág
az a hegyorom, ahova szállt.
|
|
 H
Istennél a Kegyelem,
Nálunk van a Lét,
Nekünk kell megváltoztatnunk
A dolgok nevét.
|
|
 H
Nehéz súly ! Nem lesz elég !
Még a türelmed sem !
Bármilyen méltón viselkednék,
rövid az idő, és a Képzőművészet egy hosszú kegyelem. |
|
 V
A minap álmomban csodaszép tájakon jártam,
Szivárvány alatt légies,víg meseországban.
Ahol a nap is pajkosan-csintalan nevetett,
Hol még a zöld pázsit is halkan énekelgetett.
|
|
 V
Egy picinyke cinke,
belesüllyedt a hóba,
kivettem, markomba,
melengettem, leheltem.
|
|
 H
Ki mindig kimondja igazat, nem a jogával él,
Viselkedésétől magának szabadságot remél.
Szabadság azonban nem, „majd én igazat megmondom” függő,
Így rosszul van értelmezve… legott lesz forró a levegő.
|
|
 H
Köhögök már jó ideje,
Gyógymóddal van fejem tele,
Lassan mindent kipróbálok,
Azt is, amit nem akarok.
|
|
 H
Csendességből tör elő a szél...
Nagy vihar közeleg.
Az égre nézek, és várom
az esőcseppeket.
|
|
 H
Esteledett,
rengeteg ember rettegett.
Szörny közeledett,
üvöltözött.
|
|
 H
Majd egész utcát hozzánk örömített,
mikor sezlonra cseréltük a priccset,
volt rugó benne, fényes volt a lába,
és feszes huzatot viselt a háta,
|
|
 H
Ide-oda dobál az élet,
ki erre és ki arra téved.
Van, aki keresi a szépet,
van, aki keresi a véget.
|
|
 H
– Jaj, Ványa, nézd, bohócok! Kész röhej!
A száj fülig, mind úgy nevet…
Kifestve rajtuk minden cseppnyi hely,
Iszákos hangja ily rekedt!
|
|
 H
Ha egyetlen könyv volna,
nem bírnánk elolvasni.
|
|
 H
Az igazság olyan, mint a víz,
Utat tör magának,
Fénye áthatol mindenen,
És hangot ad szavának.
|
|
|
|
Ma 2026. június 18. csütörtök,
Levente napja van.
Holnap Gyárfás napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
