|
Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
V
Bálint-napi szerelmi szokások,
tudd, ünnepelték már a pogányok!
A rituális tisztulás, termékenység,
Nagy Lupercus-t engesztelő tevékenység! |
|
V
Hűvös eső monoton
ritmust ver nyár-romokon
magjahullott tobozra,
szélvihar lepofozta, |
|
M
Árnyak suhannak az éjszakában,
elillannak a Hold sugarában
Szívünkben mélyült bánat rejlik
Édes-bús lélekdallamok zengnek |
|
M
Születhettem volna ez előtt,
Pont száz évvel… sokkal ez előtt.
Bízok, majd lesz valahogy. |
|
V
Jégkarmú ragadozó a január,
fogát csikorgatva orvul támad,
az északi szél bosszút áll.
fákat tör, háztetőket rángat. |
|
V
Aki fájdalmat érez, él.
Aki fájdalommal él, fél.
Aki fél, halálra gondol,
lelke telik fájdalommal. |
|
V
Kedvem szottyan, lábam dobban,
pörgőn dörgöm, egyre jobban,
testem rándul, lendül, mozdul,
balról pördül, jobbról fordul, |
|
V
Álmaimban visszatérnek
gyönyörű emlékek,
azok, amikor még,
szerettelek Téged. |
|
V
Takarhatná a vén havat egy új:
a régi tiprott, lucskos, szennyezett.
Nem lenne szem előtt tovább, ha dús
pelyhű hó hullna rá eső helyett. |
|
V
Újra este csöndje
Erdőn, réteken,
Béke száll a földre,
Minden elpihen. |
|
V
Olvasom a verseidet,
és mindet újraélek
azt is látom, most is nevetsz,
hisz' csiklandoz a fényed...
|
|
V
Nagyforgalom volt a vízen,
holtak jártak a felszínen.
Bokáig fagyban, - csólnakok.
A szájban tengeríz sóhajok.
|
|
V
"Itt a farsang, áll a bál"
Induljon a maszkabál,
Lányom Csipkerózsika,
írja farsang-krónika. |
|
V
Én egy ember vagyok.
Annyira egyszerű, hogy kacagni fogsz.
A föld alatti folyó partjai közötti szenny
szárnyai között verdesnek az évezredek ... |
|
V
Érték az, ami ritkaság,
Nehéz szerezni, drágaság.
Amiből egy van és eredeti,
Nem lehet jól utánozni, |
|
V
Próbáltalak elfeledni,
sok éve Rád nem gondolni.
Emléked oly erősen,
szívembe belevéstem, |
|
V
Hol volt, hol nem volt, Meseországban
vadló csapatban kis póni élt.
Szelíd pataknál, virágos réten
boldogan nyargalt, sohase félt. |
|
M
Kaláris
árokpartra hulló
vöröslő gyöngyszemek |
|
Gy.
Kis unokám már belakta a kiságyát
És naponta örvendezteti papáját.
Mit nekem most kívánni kell véglegesen:
Herceg Gergő unokám: Isten éltessen! |
|
Gy.
Csak legyen zöldre pír, sárgának gólyahír,
vesszők hegyére mély lilák, tulipánoknak kűr-ruhák
Kékekkel egekre rakodj, gyöngyvirágokban illatozz, |
|
Gy.
Mindig akad bosszúságom,
Most is jól felhúzott!
Vízóra-olvasó itt volt,
Csöngetett! Távozott! |
|
H
Naiv a zöld levél-leány,
pimasz a fagy-legény;
Egymásra lel, csók csattan el,
ez biz' nem lány-regény.
|
|
H
A kukorica szárkúpok között
sok kákabélű, töretlen kölök,
a kévék melegébe költözött,
majd annyit ég alatt, mint föld fölött,
|
|
H
Nem tudsz Te önfeledten nevetni
addig amíg múltad fogva tart,
vasmarokkal szorít, nem hagy feledni,
nem látod a ködtől, ott a part... |
|
H
Merengek, fölöttem remeg egy levél,
ahogy zöldjébe simít az őszi szél,
erezetén sárga holdsugár ragyog,
lenn a földön apró árnyéka vacog.
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 29. kedd, Mihály napja van. Holnap Jeromos napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|