|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Szigorú és mély a téli erdő,
A hó, mint nap, vakítóan ragyog.
A ragyogása mélyről feltörő…
Oly szép látvány, hogy ember csak gagyog.
|
|
 H
Újévre ébredtem, nem volt kellemetes...
Miért? Elmesélem, mivelhogy érdemes!
Szilveszteri buli után lefeküdtem,
A fűtéssel akkor rendben volt még minden.
|
|
 H
Tekintete oly kihívó, mint egy kurtizán
tündöklése ott az éjben,
vonzó sugara a lélekbe fúródik,
a Hold a tó felszínén csillog,
|
|
 V
Érjenek verssé mind a Szép szavak!
Legyen lelki-Erő, csíra a Magban. |
|
 V
Hunyt szem.s a dallam körbe leng,
átitatja kínzott lelkem,
egymásba simuló hangok,
mint gitár húron a futamom. |
|
 V
Elérkezett az új esztendő,
Elszakadt ide ez az idő,
Legyen boldog, békés ez az év,
Ne kapjon el senkit túlzottan a hév, |
|
 V
Megköszönlek drága óév,
múltam partja, biztos, jó rév,
hozzám nőttél, sokat adtál,
hogyha kellett, vigasztaltál.
|
|
 V
Holnap, majd elvásik a tegnap
szemernyit sem kopik az őrület
csendes gyűlölettel varrja, színt hagy,
felvesz ostoba allűröket: |
|
 H
Ajjaj! Minket nem kérdezett itten senki…
Itt a faluban így járt majdnem mindenki.
A férjem sokakkal a faluban, megkapta a SAS behívót.
Éjszakát sírva töltöttük… együtt néztük, harcra invitálót…
|
|
 H
Gyakran úgy tűnik, hogy a vénáimban a vér,
mint egy forrás, ritmusos vergődésben sóhajt,
tisztán hallom ahogyan a pillanathoz csapódik,
és hiába keresem a sebem, kezem nem találja ... tapogatózik. |
|
 V
Egy illat, egy emlék
Egy okozat, egy töredék
Egy alakzat, egy keverék
Egy mondat, egy menedék |
|
 V
Megjöttél hát. Piszkosfehér
és gyér havat pakolt e tél
kis öklödbe, újszülötte
időnknek, mely vénséges vén. |
|
 V
Piroska futott az erdőn át,
havasak voltak a fák.
Hullott a fehér permet,
vakondok ásták a vermet. |
|
 V
A jeges földre kifolyatták az ősi magyar vért.
Magyar bakát -elvitték-, harcolva kiutat remélt.
Zúg a szél a Don-kanyari állásokba,
De nem zúg a víz, oly’ vastag jég borítja.
|
|
 V
A múltat lezáró szánalommal számolom a másodpercet,
három kettő, egy.
Megboldogult az elmúlt esztendő.
Fogat csikorgat az idő. |
|
 V
Öntözzük a virágokat,
Ápoljuk kapcsolatunkat,
Amíg vannak barátaink,
Növekednek határaink,
|
|
 V
Utazó táskába bújt a múlt,
S a peronon álló várakozás
Hintette tova hímporát. |
|
 V
Magányomba fulladok, testem vért köhög,
havas porba hulló lelkem egy vágyért nyög,
véres a kezem, zakómba öltöztetett szívem
sebesülten zakatol egy utolsó csepp magányért!
|
|
 V
Tagadhatatlan érted dobog ez a szív,
Tiéd minden dobbanása,
álmaim miden varázsa.
Várom minden nap karod ölelését. |
|
 V
Fehérbe öltözött a város,
a hólepel betakart mindent,
bár, csak minden embernek
lenne, meleg takarója, leple! |
|
 V
Az emberek egy asztal körül ültek,
ettek újévi piros malacsültet,
s az Isten, mintha szándékosan késne,
úgy csapott lelkük billentyűzetébe, |
|
 V
Akit aljas célból megfigyelnek,
lehallgatnak és követnek,
lehet bűnös vagy ártatlan,
az élete veszélyben van. |
|
 V
Ifjú, besorozott magyar baka,
Három napja volt a frontvonalba.
Neki még ekkor otthon járt az esze
Ifjú nején s, hogy mikor lesz gyereke.
|
|
 H
Új esztendő, friss remények,
Ezer gyertya ég,
Könnyű, boldog évünk legyen,
Adja meg az Ég!
|
|
 V
Adjál Urunk reménységet,
hitet, erőt, egészséget,
adjál búzát, esőt, napot,
duzzadt hasú, gazdag magot. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 29. kedd,
Mihály napja van.
Holnap Jeromos napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
