|
 Vendég: 31
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Vitriolba mártott tollal
írnék neked levelet,
mert korábbi életemben
megbántottál engemet. |
|
 V
Elmerengve nézem…
Mély, vonzó tekintet,
s Monalisa-mosoly.
Rögökkel telt élet |
|
 V
Ember felejt?
A régi dal hogy szólt – maradjon emlék...
Most eszetekbe egész mást juttatnék:
Egy telt kehelyt!
|
|
 H
Tekintetedről beszélek, mellyel felöltözteted
a varsolci tó gőzeit,
titokzatos szemek, mint a zöld, a kék, a barna,
|
|
 H
Hamis csodák - a fű valódi,
egy új világ: hardrock a módi.
Buzogjon Ádám, Éva vére,
e gépi vad metál zenére.
|
|
 V
Belereng az esztena ordasok fesletnek.
Suhintós hideggel dermed benn a lélek
harangok jajdulnak kongatnak engemet
fut az út hegynek fel, csajbotálok-félek. |
|
 V
Hercegnő voltam,
vagy csak álmodtam?
Szabadon szárnyaltam,
madárral daloltam. |
|
 V
hétfőn heverünk,
kedden keverünk,
szerdán szeretkezünk,
csütörtökön csücsörítünk, |
|
 V
Hideg az ágyam,
forró a vágyam,
Rád gondoltam,
a sötét éjszakában, |
|
 V
Januárban mondták, hogy leváltanak minket,
És kapunk ellátmánynak nem tetves inget.
Lehet, hogy holnap már nem leszek a lövészárokba,
S pár nap múlva meg fölszállok, a hazai vonatra! |
|
 V
A lámpás nem világit,
Sötét a világ is,
Elnyel a métely,
És vele együtt a kétely. |
|
 V
Öröm formázta öreg türelemmel,
s a bádogos, az értő mesterember,
az asszonynép se álmodozott szebbről,
s az engedelmes horganyzott lemezből, |
|
 H
Kifosztott lettem én, szegény,
már nincs semmi mi az enyém.
Ne kérd egyetlen támaszom,
álmom neked nem adhatom.
|
|
 V
Derékig van Keresztelő János,
emeli szellemben a Világost.
Sötétség borítaná a lelket el;
kenyyérnapokat szeg meg az élet.
|
|
 V
Fekve voltam az éjjel egy férjes asszony mellett,
- két tetem egy koporsóba téve -,
eladó a teste, mely felébresztette gondolatomat ...
el volt veszve a szomorú szépség. |
|
 V
Hullik az emlék sárba, kukába,
foszlik a múltnak drága ruhája -
szórd csak a foltost szélnek eresztve,
dobd ki a régit, újat keresve! |
|
 V
előbb köréd folyik
aztán lüktetve
feloldódsz benne
vele |
|
 V
Kiperegtek megfagyott testek a marhavagonok ajtaján,
jeges lehelettel jött a dermesztő halál.
Az inger guggolásra késztetett, az
időkerék hastífuszra járt... |
|
 V
Tarka cica gubbaszt
a nyári konyha ablakán...
Gyors-hirtelen sung-gal
elindul, - felvidul... |
|
 H
Magyar posztmodern fagyok;
Régmúlt köde kavarog. |
|
 Gy.
Ha nézem a virágot,
főleg, ha kék színű,
mindig a Te szemed
látom, mely gyönyörű. |
|
 Gy.
Esti szürkület a tájra hevert,
keblembe rejteném,
elraktároznám, de
nem lehet.
|
|
 Gy.
Szürkén, borongósan köszöntött be a hajnal virradat.
Friss hó szaga érződött a levegőben… pirkadat.
Már szállingóztak is lefelé, az első… nem véresek,
A céltalanul katonákra hulló kristály pelyhek.
|
|
 Gy.
Mit fogsz nekem mondani: szegény, magányos, foglalt,
Te Szív, kit az idő kiszárít, mit mondasz,
szép élőlényednek, jónak,
kit szemeid újra felélénkítenek, belém hatolva ? |
|
 Gy.
Gyöngyöket hullat január
apró ékköveit a Télnek,
csipkével borít tereket, kopár
ágakra fehér nyakláncot vet. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 29. kedd,
Mihály napja van.
Holnap Jeromos napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
