|
 Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Röpke gondolat,
Villant! Csak áthaladok…
Mint sebesvonat.
|
|
 V
Piros puttonyom hatalmas,
És feneketlen teli zsák,
Mindenki kap ajándékot,
Nincs is benne semmi más. |
|
 V
Ó, te szép mandolin!
Csalogatsz, hangod int,
húrodon lélek zeng,
pengeted lelkemen. |
|
 V
Áldott és vert a sors keze,
mégis – maradtam hazámban
rendületlenül. |
|
 V
Messzi csodákról álmodok,
tél van, újra gyerek vagyok.
Fény suhan át a szobámon,
elidőz, majd távozni látom. |
|
 V
Lehajtja csöpp fejét az álom,
S már túl van minden határon,
Ahol csak Isten bontja szárnyait,
S már az álom sem vadít.
|
|
 V
Út? Idő mosta,
Előttem köd. Sehova.
Jé, hová mennék?
Nincsen semmi véletlen, |
|
 H
hosszan nyúlik a gémeskút árnyék
kapaszkodik a lankás oldalán
kettős szarván a szeme Így tovább lát
cihelődik a bodnár a csiszár is dologba szörnyed |
|
 V
A gonosz nevethet.
Isteni igazság
jutalomból büntet. |
|
 Gy.
Az élet álom
Kreáció? Valóság…
Vagy tán fikció?
Álom… álmom, te édes,
Reggel ébredek, véges…
|
|
 Gy.
A jégcsapok nehezek,
Lehúzzák az szívemet.
Nem érzem a hideget
Megfagytak az idegek. |
|
 Gy.
A napkeleti királyok bölcsek voltak,
ajándékot nem egymásnak,
a kis Jézusnak adtak. |
|
 Gy.
Félek gondolattól.
Egyre jobban, és magamtól.
Jön az éjszaka.
Nem tudok elbújni.
A gondolatok csak jönnek.
|
|
 V
Képzelj képeket a délelőttbe!
A gyermek arcán árnyolt fűzt,
amint kútkávát repeszt
s fénylő levélszemei |
|
 V
Álmos, rossz zenék,
Betondzsungelek,
S a hétköznapok, mint a vert sereg,
Sebzetten rohannak a múlt felé.
|
|
 V
Szilaj paripa, istrángot rángatja,
nézi a gazda, ennek, meg mi baja,
szép az istállója, mindig friss a széna,
van saját helye, külön itatója. |
|
 V
Lassan egy éve már, hogy elmentél apám,
reggel még nevettünk a nővér kóchaján,
s este már hófehér gyolcs volt a testeden,
s fájdalmad rád fagyva - zokogtam esztelen.
|
|
 V
Táncot jár a hulló falevél,
És már csak egy nagy sasszét remél.
Ha majd földet ér vége lesz…
Reménye volt… végül… nem lesz.
|
|
 V
Szenved a szív,
Kínlódik az ideg,
Kint hideg, |
|
 V
Csókolnék jégbe lángot,
pokolba mennyországot,
nyár leheletét télbe,
életet alvadt vérbe, |
|
 H
Megállok előtte.
Utat a hóban én törtem hozzá először.
Egymásra ámulunk.
|
|
 H
Aranyalma ágra, fekete madár száll
bús szemében virraszt, didereg a halál.
Elmentél, elmentél, engemet itt hagytál
könnyet sem hullajtok, az is elapadt már...
|
|
 V
Szép reményű új esélyt
kínálnak színes álomképek,
távolba néző szemekkel,
már otthont keresnétek.
|
|
 V
Nekem ragyog szeme...
és szemében a messzeség,
az égi kékben fiatal még!
Gyönyörű ez a kép... |
|
 V
Megörökített pillanatok,
rokonok és barátok.
Esküvők és temetések
Találkozások, kirándulások. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 29. kedd,
Mihály napja van.
Holnap Jeromos napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
