|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Furcsa fekete felhő
ördögi alakot ölt,
riadtan reszketnek
fákon a falevelek. |
|
 V
Most minden szürke, ködös, felhővel borított a táj
Hogy elmúlt meleg napfény, a színek… mindenkinek fáj.
A tél elő, még nyálkás, sűrű ködöt is kipipál,
Lassan csontvázak a fák, ez mi majd tájat, tipizál. |
|
 V
Csak álmaimban jössz éjjel,
hajnalban már menned is kell.
Maradj velem, még ne menj el,
szeretnélek este, reggel. |
|
 V
De szép a tél, de szép a tél,
minden ragyogó hófehér,
de szép a fagy, de szép a jég,
meleg szobában a tűz ha ég... |
|
 V
Húsz éves öröm, bánat
siker és kudarc,
szerelem és csalódás,
duplán feltört |
|
 V
Igen ez egy álom,
Most már tudom azért álmodtam, hogy neked adjam.
Egy magányos hajnalon. |
|
 V
Így szólt az erdő madara:
Barátnőm, gyere velem, repüljünk széltében, hosszában !
Így szólt a kalitkába zárt:
Gyere ide, mert itt együtt lehetünk. |
|
 V
Talán a hópihék sziromnyi selyme volt,
mi elvarázsolt akkor ott,
a szél egy dallal tartozott,
danázva szállt, s aranyt szitált a rezge Hold. |
|
 V
Izzó parazsat
vet az égre az alkony,
fényszikrák gyúlnak,
hullámzó tóba fulladt |
|
 V
Nagyon siettél utadon,
Emlékeid kutatom!
Törékeny alakod,
Mosoly az arcodon! |
|
 V
Biztos nem ismeretlen senkinek,
Egy kúsza gondolat eszme,
Mikor csak kattog az agykereke.
Van hogy lassan majd gyorsan, |
|
 V
Egy kis testi hibával
hölgy férjhez menne.
|
|
 V
Kedves Mária! Remekül megírtad ezt a versed,
Szeretettel gratulálok Neked,
Valóban igaz, a tavasz a remény eljövetele,
Az élettel teli természet felébredése, |
|
 V
Földi eszköz jó?
Mindenkit megtébolyít!
Áldozat vagyunk...
* |
|
 V
Kacagnánk a Létben végig,
Jövőnk felérne az égig. |
|
 V
Az erdő árnyékában szaladok, mint egy szarvas,
ki megbolondul saját illatától,
éjjel, május közepén, hol a szellő
déli fuvallattal megbabonázott. |
|
 V
Boldogság lakozott szívünkben
gyönyörű szép időben
Azóta túlléptünk életünk delén
símítom ezüst hajadat |
|
 H
Az élet harcra tanítva rettegtet,
A félelem vaksötétben remegtet.
A szeretet föltehetően egy angyaltól ered,
A gyűlölet meg a démonból dühödten rád mered?!
|
|
 V
A hideg már csikorgatja fogát,
a tél kertemre hinti fehér porát.
Álomba szenderülne a gyümölcsfa,
ha nem csattogna a szél ostora. |
|
 V
Volt egyszer egy remete,
A csuhája fekete,
Egy kis cellában lakott,
Aludt meg imádkozott.
|
|
 V
Mikor hagyod, hogy énekeljek,
úgy érzem szívem összetörik a büszkeségtől,
figyelem arcod és könnyeim csorognak, |
|
 MM
Violám, kedves, gyönyörű párom!
Ne felejts el engem, mert vágyom Rád!
Te vagy az én csodálatos álmom,
Bár puszilhatnám csókráálló szád! |
|
 MM
Én hazátlan, nincs fedelem se ágyam!
Minden érzés rám terül földnyi súllyal.
Test, a lélek gúzsba kötözve szenved,
várja szerelmed... |
|
 MM
Itt vagyok és ott veled,
Ha a szíved úgy szeret
Mint, ahogy én tégedet. |
|
 MM
Ni, csak nagyon halk zizzenéssel megmozdul a fák levele
Arcomon érzem, felnézek a gyülekező fellegekre.
Csodálkozva nézek, eme gomolygó Armadára,
Gondolom, hogy most gyűltek össze, utolsó csatára. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 29. kedd,
Mihály napja van.
Holnap Jeromos napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
