|
 Vendég: 37
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
 H
Azok a szavakat, miket feléd hajítottam
egy palackba zárva az élet tengerén,
sosem tértek vissza,
hogy elmeséljék bolyongásukat. |
|
 H
a Föld kincsébe fon minden szószemet
költő tarsolyában él belőlük egy csipet
lélek árnyékából épül sormenet
életre tanít s ha kell lázít nemzetet
|
|
.jpg) V
A tó partján ültem félszegen.
Lábaimnak épp csak hízelgett,
mégis éber álmokat ontott belém
a meder mélysége, mely oly sekély, |
|
 H
külügyminiszter
külföldről köveket küld
követeket gyűjt
|
|
 V
Mikor két szív egyesül,
alámerülve Ő és Én.
fény a fényből,
Isten az Istenből. |
|
 V
Eljött hát az éjszaka,
boldogtalan lesz megint?
Nem jöttél el most sem hozzám,
hiába vártam reggelig. |
|
 H
választhatsz levél leszel
levélszekrény sem vár s kuka
a járdára hullajt a fa
amikor az ébredő szél neszel
|
|
 V
Sötétben hallom valahol úgy felsír egy hegedű,
Vonója nyekereg, mondanivalója keserű…
Rám zúdul a felhők könnye, gyors az égi zápor.
Köddé válik napsütésben a bús elmúláskor. |
|
 H
Októberi utakon
Verőfényes nyugalom. |
|
 V
Múlik a nyár, ám tűzragyogását érzi a rét még!
Játszik a napfény, színe aranylik, mennyei szépség -
mennie kell, mert sorsa elől biz nem menekülhet,
szárad a fű, és sárgul a lomb - már ősz szele sürget. |
|
 V
sas repül az éjszakába
ég a szárnya mint a fáklya
erdő szélén avarra száll
karma alól lép a halál |
|
 V
Mint a szél a száraz levelet,
úgy sodort el a Te szerelmed
Pillanat kellet csak és égtem,
már óriási lángban hevültem |
|
 V
Feszít a szó. Ha hagyna még
elég időt...beszélj, beszélj!
A némaság ma semmit nem ér,
nem is nagyon helyénvaló. |
|
 V
Több, mint két hónapig vártam
bezártan, egy lágy tojásban.
Jött az időm, így kikeltem;
óvakodva körüllestem, |
|
 V
Igen, csak úgy szerethetlek, ahogy te engem !
örvényed elragadott ...
és égetett a lángod,
miközben átölelt a csillagok remegése. |
|
 V
Szeretnék a szeretetnek
apostola lenni,
nevem Senki, ti Mindenki,
jöjjetek, jöjjetek, |
|
 V
A gyarló ember önképét, hit éri, vagy ölelés, megrezzen,
Alig pislákoló zsarátnoka felett korom fátyla lebben.
A zsarátnoka kormot árasztva, kicsit is világol helyén?
Élet legyen szelíd, vagy vad, érzelem lángol a tűz rejtekén.
|
|
 H
Nézem e csodás tájat
a fákat, színes lombokat,
színpompás leveleik
még vidáman kacagnak,
|
|
 H
képernyőmön nem szárad
még a levendula virul
moly és szúnyog fárad
ha a mező lilul
|
|
 V
Csend a szomszédom itt a város peremén,
hol a vágy és az álom villanydrótra ül,
hol sárguló levelekről az őszi fény,
fekete árnyékok legmélyére szédül.
|
|
 V
Álmomban Isten fülembe sugdosott,
de lehet, hogy nem ő volt, valaki más; -
olyanokat mondott, mint aki hibás
és megbánta nagyon, amit tett, holott... |
|
 V
Pettyes bundám levedlettem;
látom, nem ismersz meg engem.
Szőröm most már veres-barna,
jó atyámnak van agancsa, |
|
 V
Rózsák hívnak haza.
Illat és emlék nélkül
érkezem szobámba.
|
|
 V
Vedd a kabátod, már nem vajúdik a rét,
fáradtan nyúlik, deret ér zabolátlan ágon a szellő,
értett fürtjeit küldi a szőlő teraszvenyigéken,
s dombjaira rózsaszirom rőt szeme ül, |
|
 V
Október végén ötvennyolc éve
kitört a népharag,
követelt a tömeg függetlenséget
és szabadságjogokat. |
|
|
|
Ma 2026. június 18. csütörtök,
Levente napja van.
Holnap Gyárfás napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
